Szocio

Hajléktalanok, menekültek, mélyszegénység, társadalmi felelősségvállalás. Oknyomozás a magyar szociális szférában, minden, amit nem akartál tudni.

Egyéb

Iskolába járnak az ovisok a XIII. kerületben

A Meséskert óvoda felújításának első lépéseként a XIII. kerületi önkormányzat lebontatta az épületet , ezért a gyerekek a Gárdonyi Géza Általános Iskola egyik szárnyában kerültek elhelyezésre. Bejutottunk, videóztunk.

Január végén az Index írt arról, hogy a XIII. kerületi Meséskert óvoda rendhagyó körülmények között működik: a szocialista vezetés a 200 férőhelyes épület felújításával kecsegtetett, majd lebontotta az egészet, hogy egy vadonatújat építhessen – ám az engedélyezési eljárás csúszása miatt az átadás biztosan nem történik meg idén szeptemberben, ahogy korábban ígérték.

Az Indexnek nyilatkozó szülők arra panaszkodtak, hogy gyermekeik tavaly szeptember óta a Gárdonyi Géza Általános Iskola egyik szárnyában vannak elhelyezve, azonban ott se tornaterem, se megfelelő udvar nem áll a kicsik rendelkezésére: a tantermekből átalakított csoportszobákban tornáznak, és az iskola beton udvarán játszhatnak, a külsős programok, séták, kirándulások gyakran elmaradnak.

Szerettük volna saját szemünkkel látni, mi a helyzet, ezért forgatási engedélyt kértünk a XIII. kerülettől. Az önkormányzat szóvivője, Gellért Lajos készségesen állt rendelkezésünkre, egy előre egyeztetett időpontban fogadott minket az óvodában, ahol mindent – csoportszobákat, mosdókat, udvart – megnézhettünk, és Molnár Miklósné, a XIII. kerületi Egyesített Óvoda igazgatója rövid interjút is adott a Meséskert életéről.

Az igazgatóasszony elmondta, hogy az önkormányzat 35 millió forintot biztosított az iskolaépületben lévő óvoda kialakítására. A gyermekek 3 szinten vannak elhelyezve, a működéshez minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik az intézmény. Van külön fejlesztőszoba a speciális nevelési igényű gyermekek részére, és tornaterem valóban nincs, de mindannyian a szépen berendezett, tornaterem-nagyságú csoportszobákban tudnak tornázni. Az udvar valóban nem a legjobb, de cserében a gyerekeket különböző programokra, kirándulásokra viszik, illetve két közelben fekvő óvoda udvarára szokták őket átvinni – kivéve a kiscsoportosokat. Molnár Miklósné szerint  a rendhagyó körülmények ellenére az óvoda megfelelően működik, a gyerekek szeretnek idejárni, és a szülők is elégedettek mindennel.

Az ovi bejárása során valóban nem tűnt fel különösebben, hogy iskolaépületben vagyunk, csak egy-egy “tanterem”-felirat és az udvaron focizó iskolások beszűrődő zaja emlékeztetett erre. A folyosókon, csoportszobákban, ablakokon rajzok és díszek tömege, a csoportszobákban az átlagovira jellemző minibútorok és játékok találhatók, a mosdókban a megszokott módon sorakoznak a fogmosópoharak.

 

 

Viszont az udvar. Eleve nem irigylésre méltó, de legalább (kardio)edzésben van az a hat év alatti gyerek, aki reggel 8 körül felmegy a szüleivel a harmadik emeletre a csoportjába, majd délelőtt le az udvarra játszani és vissza, majd hazafele megint le a rengeteg lépcsőn. Na de az udvar. A fele az iskoláé, a fele az ovisoké, de beton az egész. Kivéve a telepített mászóka alatt, mert ott gumilapok vannak. Az objektum Molnár Miklósné elmondása szerint az iskoláé, csak most a nagyobb ovis gyerekek használhatják, a kicsiknek meg tettek ki “mobil eszközöket”, hogy kiélhessék a mozgásigényüket.

Ezek minden bizonnyal az ottjártunkkor látott műanyag mászóalagutak, amelyek az udvar sarkában, a fal és pad mellett árválkodtak. Ugyanis se hinta, se homokozó nincs. De nyáron állítólag lesz egy párakapu.

 

Erdélyi Katalin – Halász Áron

Megosztás