Nem nagyon működnek a szexuális erőszak segélyvonalak Magyarországon

sexual-assault_vid

 

Ha lehetne kívánni nőnap alkalmából, azt kívánnám, hogy kezeljük helyesen a nemi erőszakot. A közelmúltban napvilágot látott botrányok hallatán az ember azt gondolná, hogy ehhez már minden a rendelkezésükre áll. Meghozták az ítéleteket, bevezették a szabályzatokat a kiskorú úszók undorító zaklatása, a bevándorlók durva tettei, a „félresikerült” rendőri igazoltatások, és a mindettől sokkal nagyobb méreteket öltő munkahelyi, és családon belüli erőszak visszaszorítására. De ez sajnos nem igaz. Az ügyek alapszintű kezelése is gondot okoz még.

 

 

Ezen a téren nem teljesítünk jobban, de nem is vagyunk a legrosszabbak Európában. Azt mondhatjuk el, hogy rosszak vagyunk a rosszak között. A webes fórumokon lehangoló esetek sorakoznak, kevés a sikertörténet. Amiben más országok különböznek tőlünk, az a bejelentések aránya a megtörtént esetekhez képest és azok következménye.

Ahogy korábban megírtuk, az általánosan elfogadott számadat szerint Magyarországon több, mint 400 000 nő, a 15 évesnél idősebb nők 9 százaléka már volt nemi erőszak áldozata, ezen belül a legtöbb a családi erőszak.

A minap egy ismerősömnél azután érdeklődtem, hogy mi történt a férfival, aki tavaly májusban egy munkahelyi rendezvényen zaklatott egy lányt. A lány akkor nem tett bejelentést. Azt szerettem volna hallani, hogy elbeszélgettek a férfival, és egy komoly munkahelyi figyelmeztetést kapott. Legalább. Az ismerősöm a következmények elmondása helyett azonban inkább megkért, hogy ne nevezzem meg a férfit a telefonban, mert baja lehet belőle.

A felelősségre vonás helyett a társadalom – a barátok, a kollégák – ösztönösen a „titkosítás” mellett döntenek.

A „titkosítás” pedig a lehető legrosszabb, mert lassan és észrevétlenül csúszhat át az áldozat okolásába. Annak a hibáztatásába, aki egyébként sem tudja megfogalmazni, hogy mi történik vele, amikor az ismerőse, vagy netán a családtagja, egyszerre állattá változik.  “Ha nem lett volna ott, akkor nem történt volna meg”, vagy “ha nem ezt a ruhát viselte volna”, akkor talán nem zaklatták volna, sorakoznak az észérvek.

A körülmények is hozzájárulhatnak, de az erőszakot csakis az elkövető kerülheti el, senki más. A történtekről szóló találgatás pedig csak további mentális problémákat okoz az elszenvedőnek. Az önhibáztatás nem megoldás, mint ahogy nem az a barátok jóindulatú tanácsai, mint a “próbáld meg túltenni magad rajta”, vagy a “csak ne legyen több bajod belőle”, esetleg a “legalább nem történt testi sérülés” sem.

A barátok az alábbi blogon olvashatnak (angolul) útmutatót arra, hogy mit kellene – és mit nem kellene – mondani egy áldozatnak. A legjobb megoldás pedig mindig az lenne, ha professzionális segítséget kérnénk. Ám ez sem túl egyszerű.

Magyarországon a NANE és Patent egyesületek telefonszámait hívhatjuk, de sajnos csak szűk időintervallumban. A bántalmazottaknak fenntartott segélyvonalon a tegnapi és a tegnapelőtti napon a 18 és 22 óra között, összesen hétszeri próbálkozásra, egyszer sem sikerült kapcsolódnom. Az automata viszont jelezte, hogy a postafiók betelt.

A szexuális erőszak segélyvonal pedig a hét három napján érhető el pár óráig. Aki máskor szeretne segítséget kérni, vagy mint én, sikertelenül telefonál, az egyenesen a rendőrséghez fordulhat: ha van bizonyítéka és persze lelkiereje a csak személyesen megtehető bejelentéshez.

A Magyar Rendőrség hivatalos honlapján a témára vonatkozó információt, hivatkozást nem találni, de a segélyhívó tájékoztat az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatról, amelynek több, 24 órás szolgálata is van. Ezeken a vonalakon képzett diszpécserek irányítanak tovább, de konkrét segítséget szintén csak személyes módon, a járási hivatalok jogi és áldozati segítségnyújtó egységeinél lehet kapni, hivatali időben.

Összesen körülbelül négy telefonos áttéten keresztül kerülhetünk a megfelelő helyre.

Kapcsolódó cikkek

Szilveszter óta már jól kezeljük a nemi erőszakot

Gyermekvédelemmel foglalkozik a nemi erőszak eltussolásával vádolt hökös

Nemi erőszak, verés és abúzus fenyegeti a nőket és gyerekeket Dunkerque menekülttáborában

Megtörni a csöndet: újabb áldozat vall az uszodai erőszakról

És akkor nézzük a következményeket.

Az igazságügyi statisztikák és a kutatási adatok összevetése azt mutatja, hogy az elkövetők 99 százaléka büntetlen marad. Évente körülbelül 120 ezer nőt ér szexuális erőszak, és az esetek egy százalékában sem kap büntetést az elkövető.

A sajtóban szellőztetett botrányoknak természetesen van következményük, bár tavaly az úszószövetség elnöksége, és az edzők is ösztönösen kiálltak Kiss László mellett a kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszak ügyében, szakmai érdemeire hivatkozva. Pedig az etikát és a szakmai kiválóságot már a kezdetekben szét kellett volna választani.

Bár Kiss pár nappal a botrány kitörése után magától lemondott a szövetségi kapitányi címéről, majd egy hónap kellett ahhoz, hogy testületi határozatok is szülessenek. A Magyar Úszószövetség 2016. szeptember 30-án hatályba lépett, módosított etikai kódexe már részleteiben kitér a kiskorú úszók felügyeletére, de az ezzel egy időben kezdeményezett „gyermekvédelmi programról” azóta nincsenek hírek a vonatkozó weboldalakon.

Pedig a gyerekeket úszni, iskolába küldő szülők biztosan örülnének az edzőknek szervezett képzési programoknak. A családi erőszakot elszenvedők annak, ha a segélyvonal túloldalán azonnali segítséget kaphatnának. A dolgozók pedig annak, ha biztosan tudnák, hogy egy zaklatás bejelentése után nem érheti őket munkaügyi hátrány.

Rajacic Ágnes

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Wie der Wind

    A kiadáscsökkentéses megszorítás a lehető legkárosabb gazdaságpolitkai eszközök egyike. Az hogy termelékenységet fokozni lehessen, kreativitásra, de lealábbis célzott szándékra, gondolkodásra van szükség. pl. fölállítani egy szakértői csoportot, milyen kihasználatlan erőforrások rejlenek a magyar gazdaságban, és oda erőforrásokat csoportosítani. Magyar viszonylatban (mezőgazdaság) ilyen lehet pl. az akác mint rohamosan terjedő invazív gyomfaj (és más fajok ) visszaszorítása, az utak mellé fasorok ültetése, az illegális szeméthegyek fölszámolása, parkosítás stb. Ipari szinten a Rába ésmás szállítóeszköz gyártók gyártókapacitásával az idegen eredetű buszokat, villamosokat és vonatokat kiváltani, amennyire csak lehetséges. Nemcsak fiskális, de monetáris eszközökre is szükség van.

    Az építőipar is egy hatalmas parlagon heverő lehetőség, amit hasznosítani lehetne.

    Bővebben:

    http://nemzetstrategia.blog.hu/2013/03/09/iii_kiut_a_valsagbol

  • lzoli41

    A téma nagyon izgalmas és én is szoktam a saját magam által valóságban látott helyzeteket vizsgálni és abból következtetéseket levonni. Ez leginkább a mezőgazdasági területek jövedelemeloszlása a termőföldtől az asztalig. Itt is egy “értékláncalapú” kapitalizmus működik mint máshol. Az értékláncból az részesedik leginkább aki legközelebb van a piachoz, azaz a kereskedő. Szokták használni a fair trade és a méltányos kereskedelmet is ezen területekre, de ez ellentmond alapvető elveknek mégpedig a tőke és a kockázatok megtérülésének. Attól, hogy valaki kiszolgáltatott még van tőkéje és kockázata, aminek kell megtérülés és fedezet. Szintén fontos rögzíteni, hogy van humán tőke is, annak ellenére, hogy ezt nem mutatják ki a vállalatok a mérlegükben, de használják. Ezt azért rögzítettem, mert ott is kell megtérülés. Ezek után úgy vélem, hogy a helyzet egyszerűbb, mert a termőföldtől az asztalig megtermelt jövedelmet a befektetett tőkék és kockázatok arányában lehet megosztani, amit én érdekegyensúlynak(Lenkovics Barnabás AB Elnök használta ezt a fogalmat a devizahitel szerződések módosítása során) nevezek. Tehát egy érdekegyensúlyi kereskedelem a kívánatos, ami semlegesíthet az egész értéklánc hálózatban a piactól való távolságtól. Úgy gondolom, hogy egy olyan sávban kell haladni minden érdekeltnek, ami nem a másik kárán való gyarapodáson alapszik. Az egyenlőtlenségben ennek azért van szerepe, mert ezen múlik a kapitalizmusban az élet minősége, ami kihat az utódokra is. Ennek jogi lehetősége is izgalmas, mert jelenleg annyit jelent a szerződési szabadság, hogy a gyengébb vagy aláírja vagy nem az érdemi kitárgyalás helyett. Ezt is szükséges lenne átlépni, mert ezen keresztül az érdekegyensúlyi sáv nem található meg a gyengébb fél részére. Úgy gondolom vitatható kellene legyen a jövedelmek és a kockázatok elosztása is.Ezt utólag közben és előre is, ha lényeges érdek sérül. Akár versenyjogi kérdés is lehet.
    A másik lényeges momentum az, hogy az “értékláncalapú” kapitalizmusba jól csak magas humán tőkével lehet csatlakozni, így csak az boldogul aki azt fejleszti, míg aki nem az teljesen elveszik és az egyenlőtlenség szenvedője lesz. A humán tőke képzésének minden módját fel kell tárni és alkalmazni, ami az előttem szóló által jelzett termelékenységet képes lenne “felrobbantani”.

  • gmihaly

    “De mi van akkor, ha a nemzetállami modell felett elrohant a történelem, és az orbánista elképzelés valójában a vesztes oldalra szorítja a magyar nemzetet és Magyarországot?” – ezek szerint Ön sem biztos abban, hogy ez így van. Maradjunk hát ebben. A rizsát pedig hagyjuk a csudába, jó?

    • Zoltan Hazafi

      Némi szövegértelmezési probléma: az, hogy a mondat végén kérdőjel van, nem azt jelenti, hogy írója kételkedik abban, amit kérdez. Inkább felveti, hogy mi van akkor, ha Magyarország vesztes lesz nemzetállami modelljének erőltetése miatt.
      Akkor miben is tetszett maradni? Abban, hogy…

  • transformer

    A cikk számos felvetése, gondolata megfontolandó, és a szerző által megfogalmazott célok – nevezetesen a minden szuverenitást lenyelő globális tőke megfékezése – alapvetően pozitívak. Ennek ellenére a nemzetállam a hozzá kapcsolódó civilizációs alapokkal stabilabb, mint amilyennek látszik, mert különböző identitásképző, szocializáló funkciói is vannak, amelyekkel a nemzetek feletti struktúrák nem rendelkeznek. Egy sikeres modellnek össze kellene egyeztetni a nemzetállamot egy nagyobb, regionális egységgel – ennek lehetne valamilyen modellje az EU. Sajnos a róla szóló állítás egyszerűen nem igaz: “Például az Európai Unió az eddig ismert legsikeresebb demokratikus
    felépítésű berendezkedés a világon”… A sikeres működés enyhén szólva hiányzik, a demokratikus felépítés – finoman szólva – deficites, az unióban a bomlás kisebb-nagyobb jelei látszanak. Ez pedig nem Orbán és Kaczynski bűne, hanem az EU nagy nemzetállamainak uralkodó osztályaié, illetve az illegitim uniós intézményeké, amelyek ennek folytán pontosan annak a globális tőkének az érdekeit képviselik az uniós polgárokkal szemben, amelyeket az indiai szerző korlátozni szeretne. Éppen ez az ellentmondás dobja felszínre a Le Penhez, Orbánhoz, Kaczynskihoz, Salvinihoz hasonló vezéreket és pártjaikat. A neoliberális gazdaságpolitika termeli ki az alapvető emberi jogokat korlátozni akaró “illiberális” szervezeteket és vezéreiket. Ha az EU vezetése következetesen a saját népeinek érdekeit képviselné a globális (benne uniós !) nagytőkével szemben, akkor a fentebb említett “urak” lényegesen nehezebben tudnának ellenségképet gyártani, félelmet kelteni, ami támogatottságuk fő alapja. (Egy kicsit globálisabbra popularizálva a dolgot, ha pl. Soros nem lenne egy alapvetően gátlástalan tőzsdei spekuláns, aki az ilyen módon szerzett vagyonából jótékonysági célok mellett nem keveset áldoz politikai befolyás szerzésére, sajátos céljai terjesztésére is, aligha lehetne belőle teljesen irracionális módon patás ördögöt gyártani és ezt széles tömegekkel megetetni)

  • István Hámori

    Téves következtetés. A globáltőke terjeszkedése valóban nem állítható meg, és ennek a terjeszkedésnek bizonyos értelemben a nemzeti strukturák akadályai lehetnek. Ha már megszünnének a nemzeti államok, a globáltöke kénye kedve szerint a maga javára “zsákmányolná ki” az egyes térségeket gazdaságilag, amiben a lakosság teljes mértékben kiszolgáltatottá válik.Viszont a nemzetállamok éppen ebben a fékezői és szabályozói feladatokat látnak el, annak megfelelően, hogy a nemzetállam vezetőinek milyen a gazdasági és politikai hozzáállásuk van erre.Nagyon jó példa erre többek közt a mostani kormány energia-szektori szabályozása a lakosság védelmében. De ez csak egy példa, hasonló más globál-gazdasági szektoroknak a működésében is van beleszólási lehetősége az államnak. Természetesen pont ez nem tetszik a liberális tőke képviselőinek, ezért szeretnék, hogy pl.Európa, mint egységes Únió lenne.

    • István Tamasi

      Számos lyuk van az ön által elmondottakban. Csak néhány ami elsőként beugrik: A mai magyar “nemzetállam” /de sorolhatnánk a végtelenségig/ egyáltalán nem képes, de nem is akarja megállítani a kizsákmányolást és a szegénységet. Sőt még erősen növekszik is a szegénység és a kizsákmányolás. Másik: a mai magyar “nemzetállam” /és a többié is/ vezetői, irányítói a multicégeket kiszolgáló komprádor figurák. azonkívül: egy nemzetállam gazdasági ereje nagyságrenddel kisebb mint számos multicégé tehát sem esélye sem reménye nincs felvenni a küzdelmet a multikkal, erre csak egy akkora uniónak, szövetségnek van esélye mint az EU.

      • István Hámori

        Nincsenek semmiféle “lyukak” , inkább az Őn gondolat-menete “lyukacsos”,lényegtelen nem meghatározó tényekkel. nem szólva az ilyen fals képlettel.”a nemzetállam nem is akarja megállítani a kizsákmányolást és szegénységet” .netán a multi globál-tőke ,

        • István Tamasi

          Elég lenne ha a populista, demagóg politikai marketing helyett a tényeket nézné. Röviden : “ne azt nézzék amit mondok hanem amit csinálok”.

        • szőlősi

          Tökéletesen megfogalmazta a lényegét , különösen az utolsó mondatában van az igazság , “Az Úniónak nem érdeke……..stb ” Orbán V. ennek ellenpolusa , az az szuverén nemzetállam megtartása a célja.

  • Vidéki

    Miért halott Orbán Viktor nemzetállami meséje?

    Azért, mert Botondka kijelentései tisztelt (hibbant)/libbant körökben axiómának számítanak.

    • liveman

      A kérdésben a válasz….”meséje”.

  • csaba

    Az eredmény önmagáért beszél.Hiába erőlködtök,ha a 2/3 megvan nincs miért fröcsögni.Nemsokára a gazdátok is belátja,elzárja a oénzcsapot,aztán mentek a lecsóba,mint a Magyar Nemzet,meg a Lánchíd rádió.Simicska azokat már likvidálta.A ti gazdátok meg jön hétfőn Brüsszelbe,aztán a részeg Junkers felvilágosítja hogy nincs mit kezdeni a magyarsággal,aztán már zárja is a pénzcsapot.Jön a rosszvilág gyerekek.Nem jut majd kokóra meg hasonlókra.

    • helena bu

      Van ebben igazság.

    • liveman

      “…meg hasonlókra.” Bizony bizony, akkor jön majd a cudar világ meg az ébredés, hogy jaj anyám de hisz én nem ilyen lovat akartam. De ez így van jól. Nekünk Gyurcsány kellett meg Orbán kell. Nekünk kellenek a jó nagy pofonok, hogy észhez térjünk. Az lesz majd a szép amikor kiderül a királyról, hogy meztelen. Aki a gyűlölet magvait szórja szerteszét a hatalomért, nagyot fog nézni amikor a gyűlölet szárba szökken, mert aki szelet vet vihart arat.

  • István Tamasi

    Már régóta tudjuk, hogy aki népre, nemzetre, hazára hivatkozik az nem adni akar hanem elvenni.

    • wereko

      Kik tudják ?

      • Vidéki

        A hülye gyerekek!

        • István Tamasi

          A hülye gyerekek azok akik bedőlnek a populista és demagóg lózungoknak, politikai marketing hazugságoknak.

      • István Tamasi

        Akik nem dőlnek be a populista és demagóg lózungoknak.

  • Tóth Zoltán (TZ)

    Olvastam a cikket korábban a 444.hu-n, remek elemzés, mindenkinek ajánlom a figyelmébe! Amúgy sokkal több van benne (nem kizárólag társadalompolitikai, vagy gazdasági, hanem filozófiai megközelítésből is!), mint amit elsőre kiragadhat belőle egy átlagos olvasó (akár pro, akár kontra), ezért ne vegyék tudálékoskodásnak, de feltétlen javaslom a többszöri visszaolvasását, értelmezését a szövegnek.

    [Talán nagyképűség a részemről, mivel közel sem vagyok fajsúlyos szakértő, mégis szeretném a figyelmükbe ajánlani egy másik cikkhez írt hosszabb hozzászólásomat, mivel úgy vélem, jelentős részben hasonló álláspontot képviseltem, de némileg eltérő megközelítésből: http://hvg.hu/itthon/20171123_Kover_vilaghatalmi_atrendezodes_zajlik_amit_a_bolsevikok_es_a_nacik_is_akartak#article-comments ]

  • Hun

    Elképesztő marhaság amit -nem véletlenül- egy hontalan brit-indiaivagypakisztánimindegyis gyártott le. Az, hogy Afrikában és Ázsiában több a polgárháború mint a nemzetek közötti, az azt mutatja, hogy az egykori gyarmatosítók (britek,franciák,portugálok,spanyolok stb) és nagyhatalmak (USA) szándékosan rosszul húzták meg a határokat kivonulásuk után, kódolva a későbbi nyugtalanságot és erre hivatkozva a későbbi visszaszivárgást és az adott ország természeti kincseinek további ellopását. Nem voltak tekintettel etnikai, vallási határokra, pont az a baj, hogy azok nem nemzetállamok. Ahol nemzetállamok vannak, ott működnek, még a “szerző” is beismeri.