Szeretet nélkül képtelenség élni – Mesekör a balassagyarmati börtönben

mesekor_szocio

 

Idén hat éves a Feldmár Intézet által indított Mesekör-program, amely a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedését segíti szabadulásuk után. A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben tartott foglalkozásokon az elítéltek a saját életük élményeiből állítanak össze mesejátékot, majd egy rendkívüli beszélőn előadják a gyerekeiknek. A Feldmár András pszichoterapeuta és Büky Dorottya kommunikációs tréner által kidolgozott Mesekör támogatása az utóbbi évben elapadt, ezért közösségi gyűjtést szerveznek a program folytatásáért.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

lopunk

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

A Mesekör nem börtönszínház, nem szórakoztató program, és nem is csak egy terápiás csoport. Annál sokkal komplexebb, pszichológiailag és pedagógiailag megalapozott, etikus, kulturális, resztoratív integrációs projekt – magyarázza Büky Dorottya, a program egyik megteremtője és facilitátora, aki önkéntesek segítségével hetente tart foglalkozásokat a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben.

A terápiás foglalkozások során a fogvatartottak az archaikus mesék szimbólumvilágát felhasználva a saját életük élményeiből állítanak össze mesejátékokat, amit ők maguk dramatizálnak, megzenésítenek, végül előadnak egy rendkívüli családi beszélő keretében a gyerekeiknek. A program komoly átalakulást idéz elő a fogvatartottak személyiségében: megtanítja őket kontrollálni az indulataikat, fejleszti az empátiájukat; ismét tudnak játszani, sírni, nevetni, szeretni.

Mindezeken túl a Mesekör erősíti a családi kapcsolatokat, az előadások alkalmával a fogvatartottak gyerekei új szerepben látják az apjukat: szégyen és trauma helyett a szeretet, a játék élményét kapják tőle.

A mesejátékokról DVD is készül, amit szintén megkapnak a gyerekek a korábban összegyűjtött adományokkal együtt.

“Minket, akik a közönség soraiban őket néztük szó szerint könnyezésre indított az a szenvedély és vágy, ami átsugárzott a darabon: azért akarok megváltozni és azért akarok jobb ember lenni, mert szeretet nélkül képtelenség élni! És valóban a szeretet egy átalakító erő, ami mélyen átformálhat egy embert, ha része van benne.” – írja Perintfalvi Rita teológus egy Facebook-bejegyzésben, ahol támogatásra hívja az embereket.

A Tévelygők Alapítvány által 2011 óta, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásában működtetett programban eddig hatvanan vettek részt – ők azok, akik már kiszabadultak, és közülük csak hárman kerültek vissza a börtönbe. A büntetés-végrehajtás intézményeiben működő reintegrációs programok célja, hogy a fogvatartottak szabadulásuk után nagyobb eséllyel kezdjenek új életet, melyben a bűnözés helyett munkát vállalnak, és tisztességes, jogkövető polgárokká válnak. A hazai statisztikák fényében erre kevés esélyük van azoknak, akik egyszer már bekerültek a büntetés-végrehajtás intézményrendszerébe.

Büky úgy véli, hogy a társadalom, a közösség számára nem lehet közömbös, hogy a börtönből szabaduló ember továbbra is bűnözőnek tartja-e magát és ennek megfelelően is él, vagy el meri hinni, képzelni, hogy ő már nem bűnöző többé, és képes tisztességesen élni és dolgozni.

A Mesekör – és a hozzá tartozó B-terv, ami a szabadulás után is követi a volt fogvatartottat – egy emberséges és olcsó személyközpontú integrációs program. Rá kellene ébredni végre, hogy a visszaeső bűnöző és az őt körülvevő büntetés-végrehajtási intézményrendszer viszont igen költséges és a legkevésbé sem emberséges megoldás a társadalom számára.

A Mesekör programon túlmutat a Tévelygők Alapítvány két további projektje, a szabadulás utáni reintegrációt támogató B-terv, és a fogvatartottak gyerekeiért létrehozott Mirko Alap, amely anyagilag is támogatja a családokat.

A közösségi gyűjtésben ide kattintva vehetsz részt.

A Feldmár Intézet Facebook-oldala itt.

Vitrai Barbara

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Pozsega

    “színes-pompás népviselet”
    Pompás? XD

    Azt írja már meg valaki, hogy ezen “pompás” “kelméket” ki és hol gyártja? Mert biztosan nem a cigányok.
    Megnézném a cég marketing stratégiáját. 😀

    • https://www.facebook.com/vidam.park Vidám Park

      indiai import lehet

    • Kopi3.14

      A jelek szerint az a probléma, hogy nem ismered a pompás szó jelentését.
      Eme szövetek nagy eséllyel valahonnan a Közel-Kelet – India közötti régióból érkeznek. Meg merném tippelni esetleg Iránt is. Vagy Románián belülről.

    • Sandor Rabai

      A franciák!

    • Szabó Béla

      Ezen “pompás” “kelméket” te ki se tudnád fizetni!!!! Mert aki nem ismeri az ők szokásaikat az csak így jár mint te ,hogy nem tudja minek mi az ára és hogy hol gyártják vagy ki készíti! Csak meg említeném egy férfi öltözék ami látszik a képeken az meg közelítőleg 150-200-ezer ft ,a nők ruhája valamivel olcsóbb .

      • Pozsega

        A 150-200ezres férfi ruhákból én csak rosszul szabott zakókat, műbőr kabátokat és tucatáru ingeket látok a képeken, mind a nagyszerű nyolcvanas évek stílusában.
        A kalap az biztos nem olcsó, ugyanis nem sokan élnek manapság kalapgyártásból.

        Egyébként te, meg a Szerb-Horváth jártatok úgy, hogy a színpompásból színes-pompást csináltatok.
        Viszont a képeken szereplő csoport valahonnan veszi a ruhaanyagot, maguk nem tudják előállítani. Ergo valakik ráálltak ezeknek az anyagoknak a gyártására.
        Erre lennék kíváncsi, hogy kik.
        Szerintem is indiaiak, a textilgyártásban még mindig ők a nagyhatalom.
        De azért megnézném, elolvasnám az áru útjának leírását a gyártól a vevőig.
        Hátha valaki ezt is feldolgozza egyszer!

        Kopipinek pedig: pazar, ragyogó, fénylő, fényben úszó,
        fényes, tündöklő, csillogó, sugárzó,
        szikrázó, sziporkázó, vakít.
        A csillogó szinonima kis jóindulattal fennáll. :)

  • https://www.facebook.com/vidam.park Vidám Park

    Azt látom, hogy csak műanyag flakonból isznak :)

  • Sandor Rabai

    Ti lőjetek elsőként, mert ezek is állatok.

  • Urakura

    Látom az előttem kommentelők nem hülyék…

  • Vidéki

    Ha a börtönből szabaduló ember el meri hinni, képzelni, hogy ő már nem bűnöző többé, és képes tisztességesen élni és dolgozni.

    A Tévelygők Alapítvány által 2011 óta, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásában működtetett program ezt célozza.

    Norvégiában már értek el sikereket.

    Szállodai körülmények közt éldegél Anders Breivik. Ilyen egy tömeggyilkos háromszobás apartmanja Norvégiában …
    deluxe.cafeblog.hu/..

    Index írta 2017.01.12.-én: (A 77 ember haláláért felelős) Breivik még radikálisabb lett a magáncellában.

    Vitrai Barbarához, meg a Tévelygők Alapítványhoz nagyon hasonlóan gondolkodott egykor egy szocialista író, Makarenko, aki egy híressé vált könyvet írt: „Az új ember kovácsa” címmel.

    Ebben azt bizonygatta, hogy az antiszociális magatartás, a bűnözés egyedüli oka a rossz társadalmi berendezkedés (a kapitalizmus). Ha ez megszűnik és helyébe a szocializmus lép, megszűnik „embernek ember által való kizsákmányolása”, ezáltal a bűnözés is megszűnik.

    Minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz, mindennel meg leszünk elégedve!

    Nem lesz szükség kényszer alkalmazására sem a társadalom életében.

    A szocializmus a Szovjetúnióban felépült,
    a magántulajdon leépült,
    létrejött az „osztálynélküli társadalom
    „, megszűnt „embernek ember által való kizsákmányolása”,

    mégis amikor Sztálin elvtárs meghalt, több, mint tízmillió ember sínylődött kényszermunka táborokban, köztük köztörvényes bűnözők is.

    Nem sikerült a kényszert kiiktatni a társadalom életéből, sőt hatalmas létszámú erőszakszervezetek működtek.

    Az osztály nélküli társadalom nem bizonyult tökéletesnek a nagyhangú ígéretek ellenére sem, sőt rengeteg ember nyomorúságát, értelmetlen pusztulását eredményezte.

  • Vidéki

    Anton Szemjonovics Makarenko, a híres szovjet író egy pedagógiai hősköltemény írt – Az új ember kovácsa címmel

    1920-ban rendkívül nehéz körülmények között kezdte el megszervezni a Gorkij-telepet.
    Makarenko és a két pedagógusnő (Jekatyerina Grigorjevnya és Lidocska), illetve a telep gondnoka (Kalina Ivanovics Szergyuk) sehogy sem tudta megakadályozni a növendékek tolvajló a tevékenységét.

    A fordulópontot az az eset jelentette, amikor Makarenko felszólította a növendékeket, hogy “Gyerünk ki fát vágni, mert elfogyott a tüzelőnk!”.

    Erre ők gúnyosan feleltek, hogy eszük ágában sincs, hiszen a pedagógusok és a gondnok úgyis kénytelen lesz fát vágni nélkülük is.

    Makarenko ekkor lekevert egy pofont a gúnyolódó növendéknek,
    Zadorovnak.
    Zadorov ez után kezet nyújtott Makarenkónak, és mivel a többiek előtt is tekintélye volt, innentől kezdve a fegyelem javulásnak indult a Gorkij-telepen.

    Makarenko a hatást úgy magyarázta, hogy érzelmeinek ilyen nyílt és korlátot lebontó megnyilvánulása megváltoztatta Zadarov felfogását róla, és ez lehetővé tette kapcsolatának megváltoztatását először Makarenkóhoz, majd a fejlődő kollektívához.

    Ha Makarenko is olyan széplélek lett volna, mint most nálunk az önkéntes kiváló mérvadó “Mesekör”, meg a Tévelygők Alapítvány, mely 2011 óta, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásában működik,

    akkor a Gorkij telepen is egészen más irányba fejlődtek volna a dolgok és “Az új ember kovácsa” is csak arról számolhatott volna be, hogy a gúnyolódó növendékek hogyan röhögik körbe az erőlködő tanárokat.