Hogyan adományozzunk? Segítségnyújtás önkéntes munkával

IMG_6814

 

Sokfélék vagyunk mi, emberek, sokféle elköteleződéssel, szociális érzékenységgel. Így az is sokféle, ki, hogyan akar és tud segíteni a szegénységben élőkön.

 

1xckok

 

A legtöbb civil szervezet, ha ezt kérdezik tőle, mivel segíthetik a munkáját, azt mondja, szabad felhasználású pénzbeli támogatással.

Ez nyilván azért van így, mert mindannyian, főleg, akik a szegénységben és kirekesztettségben élők problémáival foglalkoznak, fenntartási gondokkal küzdünk, nincs pénz főállású, a munkát helyben elvégző munkatársak bérére, raktárbérlésre, szállítási költségre, útiköltségre, hogy eljuthassunk azokra a helyekre, a faluvégekre, ahol azokat találjuk, akik kiszorulnak mindenből, nincs pénz telefonra, kríziskezelésre, stb.

Mert aki szerencsés, és még sikerrel tud pályázni az uniós forrásokra, nos, ők sem erre tudnak pályázni, hanem programokra, amelyek épp ezeket a területeket hagyják figyelmen kívül, amelyek az alapműködéshez szükségesek.

 

14457311_1274623749229249_8803803337856114523_n

 

Ezekre pedig az 1%-is megkötésekkel fordítható, a működési célú pályázatok elérése pedig manapság erősen szelektált, nekünk pl. nem sikerül. A külföldi támogatások is projektpályázatokkal elérhetők.

Marad hát az, hogy az ember próbálja az alapműködést civil támogatásokból fenntartani. Ennek egy része a pénzbeli, vagy tárgyi adományokat jelent, más része, amibe sokan nem is gondolnak bele, a szolgáltatásoké, a speciális tudásé, amihez mi is csak pénzért juthatnánk hozzá.

Az élet minden területen produkál ilyen lehetőségeket. Az Igazgyöngy körül sok ilyen segítség csoportosul.

Vannak informatikai tudással bírók, akik segítenek a honlapunkon, vagy a közösségi oldalunkon, ha elakadunk. Mert nincs pénzünk rendszergazdára, de a digitális térben való megjelenésünk nagyon fontos, így érjük el az embereket, itt tudjuk az egyébként elszigeteltségben élőkkel végzett munkánkat megmutatni.

Itt a fotó, a video készítés, esetleg annak angol nyelvű feliratozása, alkalmazott grafikai és szerkesztői tudás, mind hiánypótló.

 

13.

 

Aztán ott a jogi területen dolgozók csoportja. Tanácsadásra sokszor szükségünk van, és nincs jogászunk sem. Más abban segít, hogy az angol nyelvű megjelenéseinkkel láthatók legyünk külföldön is.

Aztán ott vannak a pályázatok. Főleg a külföldiekben segítenek sokan, akik ilyen területen dolgoznak, mert nem látjuk jól a prioritásokat, nem tökéletes az angolunk, félreérthetően fogalmazunk, stb.

Vannak, akik egy-egy eset megoldásában segítenek, a Viberen, vagy skype-on beszélgetnek azokkal, akik bajban vannak. Mert a beszélgetésekre kevés időnk van. Volt már sok eset, családi gond, amin így lendültünk túl.

Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatók

Sokan segítenek azzal, hogy adománygyűjtési akciókat szerveznek nekünk vagy a munkahelyükön, vagy a lakókörnyezetükben. Iskolaszer, gyerekruha, játék, karácsonyi cipősdobozos ajándék, konyhai felszerelés… mindig, ami éppen kell. Eseményt szerveznek a facebookon, és lebonyolítanak mindent, a szállításig. Más az oktatást támogató programjainkhoz szervez gyűjtést.

Sokan a jótékonysági rendezvények megszervezését adják nekünk. Kiállítást, beszélgetést, adománygyűjtéssel párosítva. Vannak, akik az üzleti tervezésben, a gazdasági ügyeinkben segítenek tanácsadással, javaslattal. E nélkül sok veszélyes dologba futnánk bele. A bankcsőd óta ez különösen fontos terület.

No és ott vannak a speciális tudások, pl. az élelmiszerfeldolgozásban, a mezőgazdaságban, vagy a kézművességben. Aki ezen a területen dolgozik, és nem sajnál egy kis időt karitatív munkára, nagy segítséget adhat. Más táborozási, kirándulási lehetőséget szervez le. Vagy épp az adományszállításban tud segíteni, mert szállítmányozással foglalkozik. Coach, vagy szervezetfejlesztő, és ebben segít.

Vagy építész, és tanácsot ad a házjavításokban. Vagy jó médiakapcsolatai vannak, és segít ránk irányítani a figyelmet. Folytathatnám a sort. (Ha még nem mutattam volna, van egy ilyen tapasztalati listánk a honlapon.)

Ezer úton lehet elindulni, ami segítség lehet. Vannak, akik el is jönnek, mert tudják úgy szervezni az életüket. Bekapcsolódnak a közösségi kertművelésbe, a tanoda munkájába, vagy a tanodatáborokba. Vagy kitalálnak és be is tanítanak valamit a kézműves-projektünkben. Programot hoznak a közösségi foglalkozásokra.

 

dav

 

Így rakódik össze az alapítványunk esélyteremtő munkája, apró elemekből, segítségnyújtásokból, jó szándékokból, és tudásokból.

 

13734748_1239861746025612_349315629_n

 

Sokszor elmondom, hogy ezért a nehéz munkáért, amit itt végzünk, ajándék nekünk annak a sok remek embernek a figyelme, szeretete, segítségnyújtása, akik mellettünk vannak. Azt hiszem, ez is segít minket abban, hogy ne égjünk ki.

L. Ritók Nóra

A szerző az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Fotók: Igazgyöngy Alapítvány

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Kisokos

    gusztustalan amit csinálnak ,de az egész országban ez megy,közben emberek éheznek!!!!!!

  • Mimue9

    Régóta suttogják az összepaktálás lehetőségét, de ez most bizonyító erejű. A pártok ezért hiteltelenek a választók szemében.

  • KZoltán

    Szigorlatoztam ugyan belőle, de már nem emlékszem pontosan. Az rémlik, hogy az 1905-ös internacionálén volt a nagy ‘egyházszakadás’, amikor is a kisebbség kivált a szociáldemokráciából, és kommunistává vált. Aztán amikor írták a kommunista ‘evangyéliomot’, akkor papíron többséget csináltak magukból, ezért lett a nevük bolsevik. (Ez utóbbi mondatot nem tanították, ezért nem csak a vizsgáról vágtak volna ki, hanem az egyetemről is.)

    • transformer

      A nem pontosan kissé enyhe kifejezés :-)
      Nem 1905-ben, és nem a (II.) Internacionáléban következett be a szakadás, hanem az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 2. kongresszusán, 1903-ban. Senki nem vált ki semmiből, és azon az adott kongresszuson ténylegesen a bolsevik küldöttek voltak többen (ha csak az “evangéliumban” csináltak volna többséget utólag, akkor nem hívták volna így őket kezdettől fogva). Ettől kezdve a párt két frakciója időről-időre de facto külön pártként működött, de volt átjárás a két frakció között, és formálisan csak 1917 nyarán váltak ketté, amikor a mensevikek többsége (de nem mindenki !) támogatta az Ideiglenes Kormányt. Egy időben egyébként Trockij is mensevik volt.
      A bolsevik párt ekkor vette fel a kommunista nevet, mivel Lenin joggal vélte úgy, hogy a szociáldemokrácia azzal, hogy támogatta a világháborút és a munkások vágóhídra küldését, elárulta az ügyüket és lejáratta magát. Ezért nyúlt vissza a marxi “kommunista” jelzőhöz.
      Az eredeti különbség nem elvi-ideológiai jellegű volt, hanem a párt szervezeti alapelveire vonatkozott, a bolsevik (lenini) változat erős pártfegyelmet követelt meg. Érdekes, hogy a mensevik program készítője, Martov, miközben rendszeresen bírálta a bolsevikokat, később helytelenítette az Ideiglenes Kormány támogatását, a polgárháborúban a vörös hadsereg oldalán állt, de idegenkedett az erőszakos módszerektől. A huszas években legálisan emigrált a SzU-ból a weimari Németországba.
      A II. Internacionálé 1914-ben szociálsoviniszta pártokra esett szét, és eredeti formájában nem is tudták feléleszteni. A Kommunista III. Internacionálé csak 1919-ben jött létre, eredetileg a világforradalom terjesztésére, csak később, főleg Sztálin idején vált a szovjet birodalmi politika napi politikai eszközévé. Több szociáldemokrata párt is érdeklődött a belépés iránt, de mivel nem fogadták el az említett erős, pártfegyelmen alapuló centralizációt, nem vették fel őket. Ezért csak a belőlük kivált (egyes esetekben ez a korábbi szocdem párt többsége volt) baloldali frakciók váltak kommunista pártokká.

  • KGergő

    Ha jól működik az államháztartás és vissza akarják fizetni a hiteleiket, akkor minek nekik az euro? Ha saját pénzük lesz ez akkor is megvalósítható, vagy nem? Ha pedig minden jól működik, akkor úgy is lesz hitelező (feltéve, ha biztosítva lesz a visszafizetés)?! Ha pedig az unió tagja marad az ország, akkor úgyis kap vmi támogatást, mint mi is, vagy nem? Persze az alapfeltevés, hogy vissza akarják fizetni a hiteleket…
    Tényleg abszolút nem hozzáértőként. Nem hasonló a helyzet, mint nálunk a Bokros csomag bevezetésekor: van egy ország nagy adósságokkal, de jó tervvel?

    • Vidéki

      Közmondás: “Ki kölcsön kér, ne költsön!”

  • Vidéki

    A szerző szerint: “A párt (a Sziriza) valóban marxiánus gyökerű, de a szociáldemokrácia hagyományosan az, tessék elfogadni.”

    Mégis, valószínűleg nem alaptalanul, Thürmer Gyula a Munkáspárt elnöke úgy érzi, hogy a Munkáspárt és a Sziriza egyformán gondolkodnak.

    „A görög példát kell követni” – jelentette ki Thürmer Gyula a
    Munkáspárt elnöke Kádár János sírjánál, a politikus halálának 26. évfordulója
    alkalmából rendezett megemlékezésen.

    A görög
    válságra „megoldás, kiút csak egy van:

    folytatni a harcot a tőke ellen,

    kilépni az Európai Unióból,
    népi, dolgozói hatalmat teremteni,

    megadóztatni a gazdagokat”

    – mondta Thürmer, hozzátéve,

    „ha azt akarjuk, hogy a dolgozó emberekről szóljon az élet,
    akkor szocializmus kell“, amely fellép a tőke, a NATO és az EU ellen.

  • Kvargo Bode

    “a görög népszavazáson a diákoknak, illetve a fiataloknak 85%-a (!!!) szavazot NEM-el…”
    Ebben az arányban a görög oktatási rendszer kudarca tükröződik.
    Ingyenélés, állami jótékonykodás, mint sikeres és fenntartható gazdasági modell?
    K+F kiadások: a szerzőnek közgazdászként tudnia kéne, hogy ez statisztikailag hogyan jön ki (az OSAP -Országos statisztikai adatgyűjtési program egyes kérdőíveiben milyen rubrikákba beírt számokból) és mennyire megtévesztő és használhatatlan. Statisztikailag nincs és nem is lehet jó mérőszáma a K+F-nek.

    “az elbocsájtások és a jövedelemcsökentések visszavetik a belső keresletet”

    Igen, így van. De erre szükség van, ha az a korábbi kereslet nem megtakarításból, adóból származott, hanem pénzteremtésből, hitelfelvételből.

  • Sz. Péter

    Meggyőző.
    Akkor Németország egy furcsa hibrid, mert egyedül oktatásban és K+F-ben neolib, azaz keveset költ rá, de szociálpolitikában, nyugdíjpolitikában skandináv, s a relatíve alacsony újraelosztást az oktatás és a K+F szenvedi meg. Eközben ez a hibrid állam teljesen neolib gazdaságpolitkát vár el a többi uniós országtól, mert külgazdaságilag az a jó neki, hogy ne legyenek verseny(képesség)társai legalább az euróövezeten belül. Jól látom ?

    • Zoltán Pogátsa

      Jóléti állam volt az minden tekintetben. De húsz éve tolják a neoliberalizmus felé.

      • ingyenebed

        és ennek köszönhetően ma Európa legerősebb gazdasága, és a válságot is jól vette.

        • Commenter

          A költségvetés pont azt mutatja, hogy időbeli jólétáthelyezést végeznek, és a jövőbeli versenyképességet áldozzák fel az oktatás személyében a jelenlegi jólétért, ami nem jobb, mint a hitelekből növekedés, ráadásul ezt nehezebb lesz kompenzálni. A szándékos életszínvonal letörés és a belső kereslet csökkentése bár exporttöbbletet okozott, de a kínai piac várható összeomlása (kínai tőzsde 2-3/5-öt esett lényegében szabadesésben) esetén megbosszulja magát.

      • Sz. Péter

        Nagyon köszönöm.

        Folytatom “a kételkedjünk abban és azokban, akikkel nagyon egyetértünk”-műsoromat.

        Kedves Zoltán és mások ! Ezt a hvg-s Tokfalvi-gondolatot lehet gazdaságtörténeti érvekkel cáfolni ? “Nem lehet elismerni, hogy a görög jóléti államnak évtizedeken át nem volt valóságalapja. Akkor ugyanis a globális/antiglobalista baloldalnak el kellene ismernie alapvető tévedését. Azt, hogy felcseréli az okot és az okozatot. Mert a valóságban nem a szerves gazdasági fejlődés a jóléti állam terméke, és a jóléti állam nem is maga a fejlődés, hanem fordítva: a szerves gazdasági fejlődést lehet beváltani jóléti államra, ha a többség demokratikusan ezt választja. A tévedés kötelező be nem ismerése az egyik, baloldali tabu.”
        http://kapitalizmus.hvg.hu/2015/7/7/gorogorszag-ket-sorsdonto-tabu/

        • Commenter

          Az a cáfolat, hogy az uniós támogatásokat a szabad piac és munkaerő áramlás miatt fellépő arbitrázs kompenzálásaként, és megelőzéseként értelmezed, és a csatlakozást egy kölcsönös előnyökön alapuló rendszeren nem az “ok nélküli jótettnek a nyugati államok részéről”

          • Sz. Péter

            Ezt értem, de ez morális cáfolat, mellyel egyetértek. Én arra vagyok kíváncsi, hogy ténylegesen és logikailag miből mi lett. Pl. előbb fejlődött sokat és nagyon a finn, svéd, dán, norvég gazdaság és ebből lett a jóléti állam vagy fordítva, legalább is a kezdetben kevés pénzből arányaiban sokat, az angolszász liberalizmus elveihez képest a gazdaságfejlesztésnél többet költöttek jólétre (oktatásra stb.) és abból lett a fejlődés, majd a még kiterjedtebb jóléti állam.

          • Commenter

            Az oktatásba fektettek be, de nem volt akkora fejlettségi különbség köztük és a centrum többi része között, ami miatt nem lett Brain-drain. A görögök esetében, mivel ők később csatlakoztak(ráadásul a német gazdasági csoda és munkaerőhiány csúcsán) fel kellett húzniuk a mesterségesen az életszínvonalat, hogy a képzett emberek ne hagyják el az országot a jobb életszínvonalért. A másik opció a mostani magyar “röghöz kötés”, amit az unió nem engedett volna, hogy egy volt diktatúra az unióban is diktatórikus eszközökkel működtesse a gazdaságot.

  • lzoli41

    Kedves Zoltán!

    Remek téma, amit ebben megközelít. Ami számomra izgalmas azaz, hogy a V4-ekhez képest az állami kiadások 8%-kal magasabbak nálunk, míg az oktatásra egészségügyre költött pénzzel le vagyunk nagyon maradva. Célszerű lenne megkeresni azt a nyolc százalékot és a képviseleti demokrácia intézményrendszerét rákényszeríteni a társadalmilag hasznos hatékonyságra. Erre jelenleg nem alkalmas az intézményrendszer. A magyar társadalmi evolúciót a régi társadalmi rétegek előjog gyakorlási motívumok hozadékai töltik ki. Ez látható a közigazgatás 20,9%-ban. Célszerű lenne mélyebbre menni, mert ott hét éve nem volt bérfejlesztés(Bajnai IMF indíttatású programja óta) és mégis brutáils az összeg. Valamely pénzcsapon(csapokon) ömlik a pénz.

    • lzoli41

      Az önkormányzati rendszer a leggyanúsabb.

      • Commenter

        Inkább az, hogy mindenhova létrehozzák a direkt állami irányítási szervezetet is, az önkormányzati rendszerrel párhuzamosan.

  • ingyenebed

    kedves Pogi elvtárs,

    a hitelt pedig vissza kell fizetni, tessék elfogadni!

    itt egy remek bejegyzés arról mire jó az állam, ajánlom mindenkinek.
    http://alapblog.hu/nyakunkon-a-penzugyi-elnyomas/

    így darálják el a tücskök a hangyák vagyonát, mivel a tücskök többen vannak, így a kormányok őket szolgálják. mindegy, a hangyák okosabbak, úgyhogy ennek nagy bukó lesz a vége. ezért nem működött a szocializmus.

    • Commenter

      Ha akarnák se tudnák visszafizetni, az álláspontodat csak 2011 előtt lehetett megérteni, mielőtt a hitelezők kötelezően előírt “reformokkal” átvették a gazdaságpolitikai irányítást. Jelenleg a túlhitelezés állapotába került az ország, amit a piac már 2011-ben csődbe akart vinni és vele a hitelező bankokat, de a bankokat a túlhitelezés által megmentették, és elodázták a problémát, de már tudni lehetett, hogy az ország de facto(nincs piaci hitelbevonás) csődben van. A hitelezők, miután kamatot(átlag eu-s referenciahozam feletti) kértek a hitelek után tisztában voltak azzal, hogy van hitelezési kockázat, ami miatt a csődben, és/vagy a hitelek(vagy egy részüknek) a leírásában semmi közgazdaságon kívüli “etikátlan” gondolat nincs.

      • ingyenebed

        akkor nem értem mi bajuk a lengyeleknek, szlovákoknak, németeknek, meg akik még ellenzik az adósság elengedést. hiszen nincs itt kérem semmi etikátlan.
        amúgy valóban, a hitelező is kockáztat a profitért. az adós viszont azt kockáztatja, hogy csődbe megy. a görögök esetén ez a grexitet jelenti, ez lenne az erkölcsös megoldás. az eu kénytelen tudomásul venni, hogy nem fogja látni a pénzét. a görögök meg kénytelenek tudomásul venni, hogy nem lesznek euro tagállam.
        ami nem megy az az, hogy nem tartom be a klub játékszabályait, de bent akarok maradni a klubban.

        • hidegkofi

          Megoszlanak a vélemények.Németország valamint a keleti államok közép-európával együtt ellenzik az adósság elengedését.Délen (franciák, olaszok…)pedig támogatják.Ha a bevételi oldal nem tartalmaz tételeket (vagy csak hiteleket) nem lehet a kiadási oldalt hozzáigazítani. A bevételi oldalt kellene “gatyába rázni” az meg nem megy ekkora adósságszolgálat mellett.Sza’l így is úgy is csőd….

          • Ferenczi Krisztián

            Tudomásom szerint már volt egy ajánlatuk az adósság egy részének elengedésére, ha hoznak bizonyos számokat, 2020-ig, 120%-ra vágták volna le GDP arányosan. Most azon ment a vita, hogy ezeket a számokat nem akarják hozni. Arról nem is beszélve, hogy ez következmények nélkül lavinát indíthat el, PONT a déli államoknál. “Ja, akkor légyszi nekem is!”

            A déli államokkal elég komoly problémák vannak. Az NDK-NSZK különbség nagyobb volt, mint az észak és dél olasz különbség, mostanra az előbbi kemény munkával kb eltűnt – jó, azért nem teljesen, de nem vészes a helyzet -, míg Olaszországban a korrupt politikusok és a maffia közös erővel sikerrel tartja fent a déli területek elmaradottságát, ami az idő előre haladtával még rosszabbodott is. Ja, és Görögországban tovább ismétlődik a minta, ami a problémához vezetett: Ciprasz demagógiával került hatalomra.

            Én egyáltalán nem lennék abban olyan biztos, hogy a Görög helyzet normalizálódni tud, csak azért, mert elengedik az adósságokat. Itt egy remek példa, hogy a görög lakosság is mennyire kiskirályként őrizte a korrupciós “magokat”: http://index.hu/kulfold/2010/09/27/a_gorog_rendorseg_konnygazzal_oszlatja_fel_a_fuvarozok_tunteteset/ , és háborodott fel, miután szerették volna az abszurd helyzetet megszüntetni.

          • hidegkofi

            Igen.Én is tájékozódtam mi mindent nem akarnak.Lehet rugózni sokáig a nyugdíj témán de a fogyasztási piacon mégis csak fizetőképes keresletnek számít.Azt sem értem miért nem lehet -akár átmenetileg – a vagyon adót bevezetni (szemben az áfa emeléssel). Továbbra is azt állítom, hogy ha az állam nem tesz szert bevételekre függetlenül attól, hogy mennyi a kiadása a csőd elkerülhetetlen. Igen, lehet még szóba hozni az adómorált is.Jogosan.Jelenleg AKKORA bevételre kellene szert tennie az országnak, hogy a gazdaság előmozdítása mellett az adósságra is teljék…biztosan nem fog menni.Azaz ha fizet is ebből nem fog kijönni akkor sem ha senkinek nem oszt nyugdíjat.Azt meg ugye nem nagyon lehet…

          • Commenter

            Az adósság átütemezését is lehetetlennek tartják a németek, tehát ez az ajánlat kizárt, főleg, hogy az elejétől kezdve fő téma az adósságelengedés tilalma.

          • hidegkofi

            Néhány apróság.
            Lengyelországnak 1991-ben a hitelezők elengedtek 30 milliárd dolláros adósságának a felét.1994-ben a fennálló 14 mrd.-ból további 7,4-et. A többi kelet-európainak elengedték?Nem.Jól fejlődik Lengyelország?Igen. Jelenleg a görög adósság mennyi lehet? 1.600 millió euró. (a jelenlegi etapban)
            ?

          • transformer

            Szerintem az Index a maga szokásos színvonalán keveri a dolgokat. A lakosság nem azon háborodott fel, hogy a taxisok monopóliumát meg akarták szüntetni (egyébként most az Uber miről szól ?), hanem azon, hogy a trojka által kikényszerített munkaügyi reformok miatt megugrott a munkanélküliség. Tehát két különböző csoport egy időben, egy helyen különböző okokból tüntetett ugyanazon kormány (akkor éppen PASZOK) ellen.

            Az viszont igaz, hogy egy részleges görög adósságelengedés más adós országokat is mozgósítana. Ugyanis ez uniós szintű probléma, és abból ered, hogy Németország csak olyan feltételek mellett lépett be az euróövezetbe, hogy az euró a márkával azonos erősségű valuta lesz. Márpedig ezzel egy belül teljesen nyitott unióban állandó versenyképességi előnnyel rendelkezik a gyengébb tagállamokkal szemben és állandóan többlete lesz, amelyet nem a többi tagállamból származó áru megvásárlására fordít, tehát a többi fokozatosan eladósodik, még görög oligarchák hiányában is.
            Ezt a magatartást állandó kritika éri, nem csak görög részről. Pár éve “saját fülűleg” hallottam, amint a Francia Intézetben Bernard Cassen, az Attac egy korábbi elnöke explicit kijelentette: az euró a német márka új neve.

            A probléma tehát csak egy európai méretű adósságrendezéssel oldható meg hosszabb távon, ami azt is magában foglalja, hogy Németországnak valamilyen módon csökkentenie kellene az erős euró miatt kialakult permanens többletét a többi tagállammal szemben. Ez viszont nem kevesebbet jelent, mint a szabad verseny mint szent tehén uniós méretű részleges “megszentségtelenítését”.
            Ha Németország és társai nem hajlandók valamilyen módon közreműködni egy ilyen helyzet kialakításában, akkor nemcsak az eurozónát veszélyeztetik, de magát az uniót is. Ugyanis egy olyan államszövetség, amelyet állandóan önző tagállami érdekek rángatnak ide-oda és nem képes föderációként működni, előbb-utóbb destabilizálódik és olyan zavarosban halászó kamarilla-politikusok húznak hasznot belőle, mint Orbán Viktor és klientúrája, vagy éppen Berlusconi-féle botrányhősök. Az uniós demokrácia hiánya már ma is állandó viták tárgya, az Európai Bizottság felháborítóan semmibe veszi a nem tőle eredő kezdeményezéseket és a lobbizó multik kiszolgálójaként működik. Az Európai Tanács az említett önző tagállami vezetők kötélhúzásának színtere, akiknek csak saját országukban kell választók elé állni, az Európai Parlament számos tagját multik vették meg kilóra, az EP-választás a legtöbb országban afféle hazai erőfelméréssé süllyedt, és főleg a nagy pártcsaládokban (néppárt, szocialisták, liberálisok) alkalmatlan alakok ülnek, akiket azért jelöltek, hogy otthon ne zavarjanak a politikában. Semmi nem jellemzőbb erre, mint az, hogy Junckert a botrány után a helyén hagyták (a nagy frakciók elvtelen alkujával), csak hogy ne kelljen újabb EB-t kreálni és a kicentizett kompromisszumaikat újratárgyalni.
            Európai állampolgárként egy ilyen “elitet” csodáljunk ?

        • Commenter

          Érthetetlen mi bajuk, főleg, hogy mind a németek 53-ban mind a lengyelek 81-ben csődöt jelentettek és leírták az adósságukat. Valószínű, hogy pont azért nem engedik, mivel látták, hogy a gazdasági aranykor követi.

    • leni1718

      ezt hajtogatni nem unalmas már? nem visszafizethető, nem tudják. vissza kell venni azoktól a bankoktól akikhez került! lehet? nem…

  • Kvargo Bode

    Kövessük Kelet-Timor példáját. A sikeres ország GDP-je 17%-át fordítja az oktatásra. 1100 dollár/fős GDP-je feleakkora, mint a közeli Pápua-Újguinenáé, pedig 10 éve még megelőzte a pápuákat. De példát vehetnénk a szintén mintaország Trinidad és Tobagoról (a GDP 15%-a megy oktatásra!!) Európán belül Moldova tekinthető a legsikeresebbnek, a skandinávokat meghaladó arányokkal, az eredmények ismertek, nem kell felsorolnom a moldovai Nobel-díjasokat és high-tech fejlesztéseket.
    Ennyit az ilyen értelmetlen makrostatisztikákról, mint valaminek a GDP-n vagy kormányzati kiadásokon belüli részesedése.

    • Commenter

      1 Főre eső GDP-t PPP alapon lehet összehasonlítani, ha bármi alapot akarsz hozzá, ahol látszik, hogy a 2002 óta létező kelet-Timoron kívül tényleg elég jól meg nekik. Moldova GDP pályája pedig emelkedik elég meredeken.

    • Vidéki

      Az is érdekes, hogy Észtország a költségvetés 15,4%-át ruházta be oktatásba, míg Németország mindössze 9,7 %-ot.

      Mégis Németország egy főre eső GDP-je csaknem háromszor annyi, mint Észtországé.

      Ha olyan közvetlen szignifikáns összefüggés lenne egy ország költségvetésének oktatásra fordított hányada és egy főre eső GDP-je között,

      mint ahogyan az oktatási kiadások minden határon túl növelésében érdekelt lobbisták állítják,

      Észtországnak, vagy Kelet-Timornak már régen le kellett volna pipálni Németországot.

      • Commenter

        Ahhoz, hogy Észtországnak meglátszódjon a növekedési kilátásain, elég hosszú idő kell, ráadásul a 38%-os adóelvonásból adnak 15%-ot ami korrigálva a GDP arányában nem nagyobb, mint Németországé, a versenyképességi rangsorban az észt kiemelt hátrány pont az alul-képzett munkaerő.

        • Vidéki

          Írja: “Ahhoz, hogy Észtországnak meglátszódjon a növekedési kilátásain, elég hosszú idő kell, ”

          Az is lehet, hogy végtelenül hosszú idő sem lenne elég ahhoz, hogy egy Észtországban akármilyen kiválóan képzett észt személy Észtországban fejthesse ki képességeit.

          Nem a fecske hozza el a tavaszt,
          hanem a tavasz a fecskét.

          Jó példa erre Wernher von Braun
          története, aki a rakétatechnika terén nagyot

          alkothatott, de nem hazájában, Németországban, hanem az USA-ban, ahol döntő

          szerepe volt a Saturn rakéta megalkotásában, amelyik képes volt űrhajósokat

          eljuttatni a Holdra.

          Ha hazájában Németországban marad,
          soha nem lett volna lehetősége arra, hogy kihozza

          magából az optimumot.

          • Commenter

            A V1 és a V2 nem volt nagy eredmény?

            Ezzel a fecskéssel pedig nem tudom mire utalsz.
            Hacsak nem arra, hogy a valahonnan jövő fellendülés hozza el az oktatás felfutását, de ennek sok alapja nincs. Főleg a valahonnan jövő fellendülés nem nagyon létezik.

          • Vidéki

            Kérded: “Ezzel a fecskéssel pedig nem tudom mire utalsz.”.

            Arra, hogy te a kocsit fogod a ló elé!

            Ezzel a címmel jelent meg a

            Világgazdaság cikke:

            “Örökre hátrányban maradhat
            Kelet-Németország

            2012. 10. 3. 11:53|

            Minden erőfeszítés ellenére leállt a
            gazdasági kiegyenlítődés Németország

            keleti és nyugati része között , írja a Süddeutsche Zeitung.

            A német egység újrateremtése óta
            eltelt 22 év után a kelet-német gazdaság még

            mindig nem elég nagy. Keleten a GDP 2011-ben a nyugatnémet szint 71 százalékát

            érte el, az előző évben ez az arány még 73 százalék volt.

            A gyengeségnek strukturális okai
            vannak:

            1. kicsi a középosztály és

            2. ehhez kapcsolódik az innováció és
            az export gyengesége,

            3. hiányoznak a vezetési központok,

            4. az eredeti kelet-német
            nagyvállalatok,

            5. az új szövetségi tartományokban
            elöregedtek a lakosok,

            6. és a számuk is csökkent.

            7. A kelet-német leányvállalatoknál
            alig folyik kutatás,

            8. mert az többnyire közvetlenül a
            konszernek központjához kötődik.

            Amennyiben a mindenkori gazdasági
            teljesítmény így alakul, Kelet-Németország

            örökre lemarad , figyelmeztet a bajor lap.

            Mutatis mutandis a Süddeutsche Zeitung megállapításai
            Magyarországra is jellemzőek,

            csak mi nem kaptunk olyan hatalmas pénzügyi segítséget sehonnan sem, mint az

            egykori DDR.

          • Commenter

            A Középosztályt teremti meg az oktatás és a felzárkóztató politika nem fordítva.
            Görögországban történetesen pont ott vannak az innovatív KKv-k.
            Pont a képzettebb munkaerő tud vállalkozni.

          • Vidéki

            Nincs adat arról, hogy Kelet-Németországban (a volt DDR területén) elhanyagolnák az oktatást.

            Írod: “A Középosztályt teremti meg az oktatás és a felzárkóztató politika”

            Mégis, mivel magyarázható teóriád alapján, hogy azt írja a Süddeutsche Zeitung, hogy a volt DDR területeken kicsi a középosztály!?

            Zavart érzek teóriád erejében.

            Feltételezem, hogy a Süddeutshe Zeitung a tények ismeretében írta, amit írt, a te teóriád viszont viszont érzelmi alapon született!.

          • Commenter

            Nem érzelmi alapokon született. A probléma oka az, hogy decentralizált a német állam, ezért a belső jövedelmek ugyanúgy ott maradnak, ahol megtermelték őket, emiatt nem lesz ugyanolyan oktatási szint keleten, mint nyugaton, továbbá a bérfelzárkóztatás is lassan megy, az új telephelyek a telepítési tényezők jobb megléte miatt nyugati részre , ha alacsonyabb bért szeretnének, pedig kelet-Európába mennek. A belső felzárkóztatáshoz ugyanannak az infrastruktúrának kellene meglennie keleten, mint nyugaton. Ha megvan ugyanaz az infrastruktúra és felzárkóznak a bérek, csak akkor áll le teljesen a belső brain-drain. Plusz a statisztikákban az egyenlőtlenség mellett kerül kimutatásra a déli, illetve a Rajnai ipari körzet.

          • Vidéki

            Tévesen állítja:

            “A probléma oka az, hogy decentralizált a német állam, ezért a belső jövedelmek ugyanúgy ott maradnak, ahol megtermelték őket, emiatt nem lesz ugyanolyan oktatási szint keleten, mint nyugaton,”

            Bőven jutottak források a volt DDR területekre+

            “A volt NDK felzárkóztatása
            eddig 2 ezer milliárd euró közpénzbe került, de Németország keleti
            tartományainak gazdasága továbbra is elmarad nyugatiak mögött. A különbség
            ráadásul már majdnem egy évtizede nem csökken – írta a Welt am Sonntag című
            vasárnapi német lap.

            Mindazonáltal a volt NDK felzárkózása
            az első másfél évtizedben ütemesen haladt előre, de 2005 óta lényegében leállt
            a kiegyenlítődés -ismerte el a szakértő.

            Azóta az egy főre jutó GDP a nyugaton
            mért érték kétharmada körül stagnál.” (Privátbankár)

          • Commenter

            Két mód van a felzárkóztatásra:
            1. Ugyanazon körülményeket teremted meg, ami a nyugati rész visszaesésével/lassú fejlődéséve jár(többet kell elvonni, és gyorsabb fejlődést kell teremteni keleten) , de cserébe egyenlő lesz a szint, ezt egyenlőre senki sem akarja és csak a szükséges egy részét adják át a keletnek, egy standard, folyamatos leszakadást szinten tartva.
            2. Munkamegosztás által, mást csinál a nyugat mint a kelet, más típusú erőforrásokat kap, azt az erőforrást ami kell az egyiknek, de a másiknak nem azt nem kapja meg. Amit vámhatárokkal, speciális adózási szabályokkal lehet elérni.

            2005 óta áll a felzárkóztatás:
            pont a 2004-es nagy bővítés és a 2006-os szociális háló leépítés, bérletörés közötti leállás nem a véletlen műve.

          • KZoltán

            Az a nagy ‘fejlődés’ a keleti tartományokban eltakarja a probléma lényegét! Mert míg pl. Sanghaj fejlődése magából a sanghaji gazdaságból ered, addig a keleti tartományoké a nyugatiakéból. Persze, lehetett volna úgy is csinálni az egyesülést, hogy megerősítik a keleti tartományok gazdaságát, de akkor a nagy nyugati cégeknek nem versenytárs nélküli piac hullik az ölükbe, ami mindig extraprofitot jelent, hanem versenytársat kaptak volna. A keleti tartományok gazdaságának összeomlásából adódó költségeket, másképp a tartományok közötti fizetési mérleg kiegyenlítését meg ráterhelték a nyugati adófizetőkre. Így tankönyvszerűen megvalósult, amit Stiglitz úgy írt le a Sarkonak csinált tanulmányában: a nyereséget privatizálták, a veszteséget társadalmasították.

          • Vidéki

            Nagyon jól láttatod: Ha… “akkor a nagy nyugati cégeknek nem versenytárs nélküli piac hullik az ölükbe, ami mindig extraprofitot jelent, hanem versenytársat kaptak volna.”

            Ezen a helyzeten a keleti tartományokban semmit sem segített a kiváló színvonalú oktatás, amit minden betegséget gyógyító varázs italként festenek le az oktatási kiadások minden határon túl növelésében érdekelt lobbisták.

          • Commenter

            Oktatás + Infrastruktúra, ráadásul a német oktatási rendszer pont a Magyarországon most bevezetésre kerülő duális képzéseken alapul, ami predesztinálja azt, hogy a nyugat az ott lévő cégek miatt fejlettebb marad.

          • Commenter

            Treuhandanstalt a felzárkóztatás akaratának a teljes hiányának a bizonyítéka még “házon belül is”,

          • hidegkofi

            Amiről te írsz az “agy elszívás”. Az egy másik téma.A tőkével jól ellátott országok megfizetik a találmányokat és saját hasznukra fordítják. Az oktatás ettől még továbbra is befektetés a jövőbe. Persze, nem feltétlenül kell a világon egyedülálló alkotásokban gondolkodni. Magyarországon már az is nagy előny lenne, ha a középvezetőket nem kellene külföldről delegálni.

    • szofter

      Tanulság: nem az a lényeg, hogy MENNYIT költesz erre meg arra meg amarra, hanem az, hogy amennyit költesz, abból mennyit hozol ki. Költhetjük akár a GDP 30%-át is oktatásra, ha az oktatási rendszerünk egy ősporosz, memoritereket magoltató és mindenféle kreativitást elnyomó szarkupac, nem lesz eredménye.

  • Gregersen Nils

    nade ez így félrevezető….. a zembereknél is úgy van, hogy mikor sz@r a helyzet és már elbokázták a kölcsönöket, akkor megváltozik a költésük szerkezete és teljesen felesleges és félrevezető összehasonlítani olyanokéval akiknél kiegyensúlyozott a családi költségvetés….

  • Ferenczi Krisztián

    Kedves Zoltán!

    Írtam a százalék számításról egy remek blogbejegyzést, még hónapokkal ezelőtt. Kérem olvassa el legyen szíves, főleg a különböző alapokra vonatkozó százalékos adatok összehasonlítását, mint igen gyakori hibát: http://kovetkezmeny.blog.hu/2015/04/11/szazalek_amit_sokan_tudnak_de_szinte_senki_nem_ert_meg

    Írtam egy remek példát is, grafikonokkal. De ha esetleg vki nem szeretne kattintani, rögtön ideírnék egy rövid példát: Kristóf sikeres vállalkozó, havi 1 milliót keres. Megnézve költéseit, az jön ki, hogy fizetésének 20%-át külföldi nyaralásokra költi. Béla egy csóró alak, havi 100 000 Ft-ot keres, ezt kb mind el is viszi a lakbér és rezsi, meg az étkezés – a megélhetés ugye nem lineáris, ha vki 100 000 Ft helyett 50-et keres, az nem fele olyan jól él, hanem nem él meg -, ezért az utóbbi években hitelből járt nyaralni, méghozzá úgy 30-40 ezret költött ilyesmire átlagban havonta. Most már érzi, hogy ez így rossz ötlet volt, rászóltak a bankok, hogy “komám, most már lassan a lábadra kellene állni”. De hát Béla azzal érvel, hogy Kristóf is költheti fizetésének 20%-át nyaralásra, akkor bizony ő is. Kristóf is magyar, Béla is magyar, tehát a magyaroknak ez jár – függetlenül attól, hogy mennyit is keresnek.

    Na, kb ennyire nem stimmel a fenti érvelés. Se nem igazol semmit, de jó hírként, cáfolni sem cáfol. Ez bizony a “te is” érvelési hiba: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/te-is .

    A neked szánt kritikára nem a megfogalmazott vádak cáfolatával, hanem egy – magát a kritikát nem érintő, azt kvázi megválaszolatlanul hagyó – ellenkritikával válaszoltál.

    • Sz. Péter

      Kedves Krisztián !
      Jó, de nem adekvát a jelen témára a kritikád, mert Bélának nincs közvetlen gazdaságfejlesztésre költhető pénze (infrastruktúra, multi betelepülési adókedvezmény és egyszeri támogatás, általában alacsony vállalati és más tőkeadókból kiesett bevétel), de a görög államnak magának és a neki járó EU-támogatából volt. Annak egy részét ha oktatásra, K + F-re költötte volna, akkor oké. Ezt nem tette a Sziriza előtt a görög állam európai uniós elnézéssel.
      De ha mindenáron Béla: a rossz és nem megfelelő képzéseket preferáló görög oktatásban alulképzett, nem keresett diplomás Béla felvesz hitelt és hároméves másoddiplomás képzésre költi, majd egy jó állásban 5 év alatt kifizeti részletekben a hitelt (ez a Szíriza-opció), de ha a bank Trojka-gondolkodású: micsoda, ezek után még 8 (3 +5) évig hitelezzek !

  • Magyar Kálmán

    Pogátsa úr!
    Valami elborzasztó az okfejtése !!!
    Szégyellnivalóan ostoba is !!!
    “mediterrán életmód” apropóján az OLASZOK, 2060-ig,
    5,2%-kal tervezik megemelni a nyugdíjkorhatárt, a két nem átlagában.
    A görögök a HATODÁVAL, 0,9%-kal !!!

    Az nem lenne elegáns, ha ebből az egy tételből ÁLTALÁNOSÍTANÉK.
    JELLEMZŐNEK nevezhetem ?

    KÉRDEZEM a 27 uniós tagországnak mi a franc köze v. TENNIVALÓJA
    lenne pl. ebben a kérdéskörben ???

    Pogátsa úr, muszáj RÁKÉRDEZNEM, ingyen teszi magát NEVETSÉGESSÉ ???

    • Ferenczi Krisztián

      Ezt az érvelési hibát követi el: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/te-is . Nem feltételezném ilyesmikben, hogy pénzért csinálja. Hanlon borotvája is kimondja:

      Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, amire az ostobaság is elégséges magyarázat.

    • Commenter

      Azt nem láttad, hogy a görögök magasabbról indulnak? A 5 éves tervek sem szoktak megvalósulni a 45 éves pedig a vicc. Ha az előző uniós ciklus céljai megvalósultak volna, akkor a világ vezető hatalma mind uniós lenne.

      • Magyar Kálmán

        Minden szavaddal egyetértek.

    • Gatwick Béla

      miert uvoltesz magyarkalmanur, talan felsz vagy az ovoda ota ez szamodra a megszokott kommunikacio????
      esetleg ha neha mosolyognal…

      • Magyar Kálmán

        Béla Bácsi!
        Megtisztelsz, ha legfrissebb, avas pogátsán megkóstolsz!

  • Attila Schwarz

    25% economic affairs. Egy grafikon alapján az adott évben a költségvetés 3%-a volt az adósságrendezés, kérdés, hogy a maradék pár száz milliárd euró mire megy el, miközben ez az érték minden fejlett és felzárkózó országban 5-10% körül van. Éljenek a fiskális, követhetetlen intézkedések, JM Keynes forog a sírjában.

    04. Economic affairs 04.1 General economic, commercial and labour affairs
    04.2 Agriculture, forestry, fishing and hunting
    04.3 Fuel and energy
    04.4 Mining, manufacturing and construction
    04.5 Transport
    04.6 Communication
    04.7 Other industries
    04.8 R&D Economic affairs
    04.9 Economic affairs n.e.c.

    Amúgy a nyugdíjakra még 2013-ban is a legtöbbet a görögök, olaszok, osztrákok és románok költöttek aránylag, ezt mintha nem sikerült volna jól kommunikálni. Sőt, az ellenkezőjéről beszél a blogger úr, ami szvsz komoly csúsztatás.

    • Commenter
      • Attila Schwarz

        Az állampapír kibocsájtás másik neve az adósságkibocsájtás. Bele van már számolva náluk is az adósságba. A maradék mi a faszra megy el? Ott is bankokat vesz az állam mint nálunk?

        • Commenter

          Itt 80%-os adóssággal 10%-os kamatkiadás
          ott a 180%-al meg is van a 20% körül, különösen, ha csőd előtti spekulatív kamatlábú kötvények még kint vannak.

  • ready

    Nagyon félrevezető, hogy az egyes területekre fordított
    költéseknél 2013-as adatok szerepelnek, amikor is Görögországban még a GDP
    60,1%-a volt a költségvetési kiadások összege (szemben a 2014-es 49,3%-kal).
    Így aztán ha nem a költségvetési kiadások %-ában, hanem a GDP %-ában számítjuk
    az egyes területekre fordított pénzösszegeket, akkor a bejegyzés állításai sok esetben már
    nem igazak.

    Pár példa:

    Oktatási kiadások a GDP %-ában 2013-ban: GRE 4,5%, HUN 4,7%,
    GER 4,3%, FIN 6,5%, SWE 6,6%, DEN 7,0%. Itt a görög GDP-arányos kiadás az
    EU-átlagnál (5,0%) alacsonyabb ugyan, de nem kirívóan alacsony. De elfogadom,
    hogy itt nem nagyon van mit csökkenteni tovább. Viszont a bejegyzésben a másik
    ellenpólusként említett Észtország GDP-arányos költése (az észt költségvetés
    viszonylag kis mérete miatt) csak 6,0%, ami elmarad a skandináv szintektől.

    Szociálpolitikai kiadások a GDP %-ában 2013-ban: GRE 19,2%,
    HUN 16,6%, GER 18,9%, FIN 24,9%, SWE 22,0%, DEN 25,1%. Ebben a tekintetben
    tehát a görögök GDP-arányos költése magasabb a magyarnál és a németnél, és
    körülbelül megegyezik az EU-átlaggal (19,6%). A cikk állítása szerint itt már
    nem lehet vágni, mert kirívóan alacsony a görög állam szociálpolitikai kiadása –
    ezt viszont az adatok nem támasztják alá.

    Általános államra („közszolgáltatásokra”) fordított kiadások
    a GDP %-ában 2013-ban: GRE 9,7%, HUN 10,4%, GER 6,4%, FIN 8,3%, SWE 7,8%, DEN
    7,8%. A görög arány itt – a cikk állításával ellentétben – kiemelkedően magas
    az EU-ban, az EU-átlag (6,8%) majdnem másfélszerese, bőven lenne tehát tér
    csökkentésre.

    Érdekes lesz majd látni a 2014-es megoszlást, hogy a
    10,7%-pontos (GDP-arányos) kiadáscsökkentés mely területeket érintette.
    2013-ban egyébként GDP-arányosan a nemzetközi összehasonlításban legmagasabb görög kiadási tétel az állam
    gazdálkodási tevékenysége („Economic affairs”) volt, ami náluk 15,3%-on állt,
    szemben az EU-átlag 4,3%-kal. Itt is lenne (lett volna?) tér tehát a
    csökkentésre, ám ez érdekes módon a bejegyzésből kimaradt.

    • Commenter

      Economic Affairs a kamatot is tartalmazza, ami elég magas Görögországban.

      • ready

        a görögök nettó kamatkiadása 2013-ban a GDP 6,2%-a volt – enélkül a görög “economic affairs” szám 8,9%, az EU-átlag több mint duplája, a 28 tagország közül a második legmagasabb.

        • Commenter

          EU mezőgazdasági “földalapú” támogatás önereje.
          3% közlekedés (turizmus esetén ez elég kardinális)
          K+F, aminek látszik az eredménye a kkv-kon
          Természetesen teljes közigazgatási átalakítással lehetne belőle levenni, de ahhoz levegő kellene a Szirizának, + az, hogy ne új megszorításokat vezessenek be és legyen kapacitás és politikai erő az átalakításhoz.

    • acsipak
  • Jani

    hat ebbe igy sikerult konkret hazugsagokat is leirni. sebaj, nexttime.

  • Kvargo Bode

    “Ha valaki kétkedne az állam keresletnövelő kapacitásában, az gondokodjon
    el azon, hogy gyakorlatilag minden olyan ország, amely relatíve
    sikerrel kezelte a válságot 2009-től 2013-ig, állami expanzión keresztül
    tette ezt, adósságból”

    Elemi szakmai összefüggések ismeretének hiányát érzékelem ebben a mondatban. Tehát Pogátsa Úr szerint a megoldás az lenne, hogy a görögök újabb hiteleket vegyenek fel, és állami expanzión keresztül beindítsák a gazdaságukat? További hitelek, további eladósodás a megoldás?
    Nem, az eladósodás, a Pogátsa Úr által dicsért keynesi politika a válság oka, és nem a megoldása.

    • Commenter

      Nem éppen, szociális újraelosztás is teremthet belső piacot, a válság pedig pont a piac fizetőképességének elapadása miatt volt, ami hitelekhez vezetett, ami pedig egy dereguláció-s intézkedés után a bankcsődökhöz. Tőke túlkínálat van jelenleg, ha nem hiszed tedd bankba a pénzed. A piac hiányzik, amit most nem lehet hitelexpanzióval kiváltani.

      • Kvargo Bode

        “szociális újraelosztás is teremthet belső piacot”

        Nem teremthet. Ez elemi összefüggés, óvodások is megértik, ha cserélgetik egymás között a játékaikat, attól nem lesz több játékuk. Ráadásul az újraelosztás költséges, veszteséggel jár.

        “a válság pedig pont a piac fizetőképességének elapadása miatt volt”

        Nem amiatt volt. A korábbi túlköltekezés következménye az, amit válságnak hívnak: visszatérés a normális kerékvágásba, persze veszteségekkel.

        “ami hitelekhez vezetett”

        A hitelfelvétel korábban történt.

        • Commenter

          Teremt, mert nem egyenlő vagyonú felek között, hanem a magasabb amúgy nem fogyasztásra szánt jövedelmekből vonunk el és annak adjuk, akinek alacsonyabb a jövedelme, mint a kielégítendő szükséglete, emiatt lesz rá pénze és kereslet lesz belőle.
          Túlköltekezés hitelek nélkül? Ha nem egy időpontra teszed a kettőt, akkor hogyan lett volna lehetséges?

          • Kvargo Bode

            Nem teremt. Legjobb esetben keresletet csoportosít át a jövedelemújraelosztás. Új keresletet nem teremt. A keynesi tévedésben élsz (bár elmélettörténeti előzményei természetesen vannak, legalább az első papírpénz inflacionista John Lawtól).
            “Túlköltekezés hitelek nélkül? Ha nem egy időpontra teszed a kettőt, akkor hogyan lett volna lehetséges?”
            Te írtad, hogy a válság vezetett hitelekhez, nálad volt időbeli zavar. Ezt korrigáltam azzal, hogy a túlzott hitelfelvétel és túlköltekezés (igazából nem túlköltekezés, hanem rossz szerkezetű költekezés) vezetett a válsághoz.

          • Commenter

            A nem teremtene új keresletet eset csak akkor lenne lehetséges, ha a teljes jövedelem újraelosztás nélkül elköltésre kerülne, aminek a nulla megtakarítás lenne az indikátora.

          • Kvargo Bode

            Minden jövedelmet elköltenek. Tévedésed abban áll, hogy a keresletet a fogyasztási javak iránti keresletre szűkíted. Nem segíthetek többet, nagyon sokszor nagyon jól leírták a keynesi gondolkodásmód elemi problémáit. Olvass el néhányat közülök.

          • Commenter

            0%-os a kamat, emiatt a megtakarítás technikailag értelmetlen, különösen az expanzív monetáris politika miatti hitelhez jutás egyszerűsége miatt. A beruházások a nemlétező/telített piac miatt mégsem valósulnak meg, ezért a piac növelése beavatkozás által a megtakarítások kamataira is pozitív hatással lenne.

          • Peter Oldman

            Beruházások nem csak a belső piac kielégítésére történnek.

          • Commenter

            Igaz, de ha az exportpiac is elszegényedik a beruházások leállnak. Holland (németalföldi) fellendülésnek ugyanúgy része volt az, hogy a spanyolok a felfedezések miatti aranytöbblettől nettó importőrökké váltak. A németek is arra építettek, hogy az ázsiai piac + a közép kelet európai olcsó munkaerő okoz fellendülést, de jelenleg az ázsiai piac kínai része felett gyűlnek a viharfelhők a kínai tőzsde állása alapján. Bár jelenleg még tudnak exportálni.

          • Peter Oldman

            Azért az EU-n belüli piac elég nagy.

          • Commenter

            “Beruházások nem csak a belső piac kielégítésére történnek” ha ezt írod, akkor mégsem elég nagy. Ráadásul a német autóipari zászlóshajók visszaesése a belső piac csökkenésével is járna.

          • Peter Oldman

            Nagyon érdekes amit mondassz, és ez adja az EU legnagyobb problémáját. Egységes a piac, szabad a pénz, a tőke, az áruk és szolgáltatások, valamint a munkaerő áramlása, mozgása. Ugyanakkor csak a monetáris politika van közösségi szinten (Euro zóna), a gazdaságpolitika többi eleme nem. Így viszont a piac kiegyensúlyozó szerepe nem tud működni, a kormányoknak kevesebb lehetőségük van a gazdasági folyamatok helyi szabályozásában. Vagyis szerintem inkább túl sok, én a többit is közösségi szintre emelném annak, aki az EU-n belúl képzeli el a jövőjét.
            És emiatt ajánlják sokan a görögöknek, hogy lépjenek ki a monetáris unióból.

          • Commenter

            Csak felfutó gazdaságban megy a kiegyenlítődés, mivel az új telephelyeket teszik olyan helyekre, ahol alacsonyabb a bér, míg az eredeti helyen a jobb ottani szolgáltatások miatt megmarad a telephely. Visszaesés, stagnálás esetén nem működik az elv.

        • lzoli41

          Van ennek egy gazdaságtörténeti vonatkozása. Bernoulli svájci matematikus vetette fel az 1700-as években, hogy száz dollár hasznosabb a szegény embernél, mint a gazdagnál, mert az előbbi nagy valószínűséggel elkölti, míg az utóbbi nem. Nem értettem, hogy matematikus miért foglalkozott vele, de a családja kereskedő volt. A kölcsön az tulajdonképpen jövedelemcsere, hisz megkapom most a jövőbeli jövedelmem, amit később visszaadok. Az eladósodás, amiatt következett be, mert nem nőttek a jövedelmek és azért is borultak fel, mert hosszú távon sem. Ezért is törekednek a minimálbérek emelésére.
          Friedman alaptétele az, hogy a pénzmennyiséggel lehet a gazdaságot mozgatni. Ez most nem igazán teljesül, mert szerintem csak a hasznos pénzmennyiséggel lehet stimulálni. Ez nem feltétlen szociális juttatás, inkább tisztességes bérnek kellene lennie. A jelenlegi gazdaságok adósságalapúak, ezért vigyázni kell rájuk, mert ezen keresztül lehet rombolni a gazdaságot. Az eladósodásra Ray Dalio-nak van egy fontos intelme, amely mellett bármely helyzetben lehet azt vállalni:

          Jobban növeld a bevételed mint az adósságod. Sajnos az állami szereplők ezt nem vizsgálják, pedig az adósságterhet karbantartja. Nem akartam beleokoskodni csak mint fontos nézőpontokra fel akartam hívni a figyelmet.

          • Kvargo Bode

            “száz dollár hasznosabb a szegény embernél, mint a gazdagnál, mert az előbbi nagy valószínűséggel elkölti, míg az utóbbi nem”

            Időperspektíva nélkül hasznosabb a szegénynél. Időben nézve nem. Ha mindenki fogyasztásra költi el az összes jövedelmét, akkor a tőkeállomány szépen leépül és ezzel együtt a termelés is csökken, egészen vissza addig, amíg az izomerő marad csak a munkához. A gazdag jobban tud megtakarítani, beruházni, a tőkét növelni (most az mindegy, hogy saját maga vagy kölcsön révén), mint a szegény és ezzel a gazdag a mai szegények jövőbeni lehetőségeit is javítja. Ez történt az elmúlt évtizedekben, évszázadokban. Azért merész lenne azt állítani, hogy egy mai átlagos magyar rosszabbul él, mint egy 18 századi átlagos angol.

          • lzoli41

            Van egy pont ebben. Ha nem növekszik a vásárlóerő, nincs értelme beruházásnak. A tőketulajdonosok ezt szívták ki, és ölték ki a saját vevőiket. Célszerű végig gondolni, hogyha a tőketulajdonosok többet fizetnek a humán tőke tulajdonosainak, akkor kisebb lesz a nyereségük, miközben keresletnövekedés keletkezik, amire már lehet beruházni és pörög a piac mindenki kedvére, hisz a tőketulajdonos nyeresége újra nő. Ennek a pontnak a megtalálása a gazdaságpolitikusok feladata. A közgazdaság tulajdonképpen egy globális üzleti pszichológia. Hogy vegyem rá a feleket a több üzletre egyensúly mellett. Tegyük fel a kérdést, hol az egyensúly? A válasz nagyon régen megszületett ami szerint a béreket a termelékenységgel kell növelni. Ezt irtották ki Thatcherék. A magyar felemelkedés is alapvetően ezen múlik(bérek és a termelékenység növelésén).

          • Commenter

            Tőkehiányos gazdaság esetén hasznosabb a gazdagoknál, de a gazdaság alapesetben is átcsoportosít, a jelenlegi munkaerőtöbblet miatt a tőketulajdonosok fele. A 18. és a fellendülésekkel járó 19. század+ a boldog békeidők koránál, már elérték a gazdasági lefulladás állapotát, és a szociális gondok kezdetét, aminek az oka pont a termelés piacnál történő gyorsabb növekedése, ezáltal a korszak végére a piac telítődése volt, ami ráadásul megváltoztatta a tőke/pénz alapvető mozgását, már nem eredményezte a bérfejlődést, mivel csökkent a munkaerő kereslet, ár, ezáltal tovább csökkentette a piacot.

          • KZoltán

            Már Bernoulli is keynesiánus volt? Vagy Keynes volt bernoulliános!
            Van erről valami a neten?
            A Bernoulli-Navier tétel a kedvenc demonstrációs példám: a gazdászoknak már a hatványfüggvény sem megy, akkor a negyedrendű, inhomogén, parciális differenciálegyenlettől teljesen kifeküdnének, nem is bízzuk rájuk.

          • Peter Oldman

            Bernoulli alaptétele a merkantilisták gazdaság-filozófiáján alapul. Ez a felfogás eléggé tönkrevágta Franciaországot. Ha mindent felzabálunk, amit megtermelúnk, abból nem lesz növekedés.

          • Commenter

            Nem kell mindent fogyasztásra költeni, de a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy többet kell áttenni, a hozamelvárásokon, és a tőke árán is látszik, hogy többlet (szélsőséges mértékben) van.

          • Peter Oldman

            Egyetértek, tőke van, ez volt az ECB célja, meg az, hogy működő legyen és ne álló vagy spekulatív. Véleményem szerint jelenleg a kockázati hajlandóság ami a befektetőket motíválja. Ezért veszélyes a bizalommal és a kiszámíthatósággal játszani.

          • Commenter

            De ha tőke van, munkaerő van, technológia van, akkor mégiscsak a piac az ami hiányzik nem?

          • Peter Oldman

            A bizalom hiányzik.

          • Commenter

            A bizalom azért hiányzik, mert senki nem vesz termékeket, ami miatt a cégek vezetői nem fogják a jövőt túl pozitívan látni. A hitelezési bizalom hiányát, pedig már át tudná hidalni az alacsony kamatkörnyezet miatti kockázatvállalási hajlandóság.

          • Peter Oldman

            Részben igaz, mindamellett ennél egy picit bonyolultabb, szerintem. A társadalmi bizalom a beruházókra, termelőkre és fogyasztókra egyaránt igaz. Sőt, még az állami szereplőkre is. Könyörögnek is a németeknek, hogy kezdjenek el vásárolni. :-)

          • Commenter

            Ha nem annál van a pénz, aki vásárolni szeretne, mert rossz a jövedelmek eloszlása, akkor nem kell, hogy bizalmi problémái legyenek.

        • Sz. Péter

          Teremthet. Azon egyszerű összefüggés miatt, hogy a gazdag ember nem veszi meg az 50. kiflit, hanem elteszi az adóval el nem vett pénzét, s ha nem vállalkozó, nem ruház be, de akinek odaadták újraelosztással a nettó 150 ezer Ft-jához, az esetleg többet vásárol a boltban. Ez ellen az sem jó ellenvetés, hogy de vagy nagy mértékben beruház a gazdag vagy bankba teszi és a bank vállalkozónak hitelt ad beruházáshoz, mert egy idő után nem lesz hova beruházni, mert nem lesz rá fizetőképes kereslet.

          • Kvargo Bode

            Tartalmi tévedés, mint írtam sokszor cáfolt a szakirodalom által (és itt ne a médiaközgazdászokra gondoljunk). Ismerem ezt az álérvet az álközgazdaságtani megközelítésekből és a keynesi propagandairodalomból. Egyébként igaza van Peter Oldmannek, már a merkantilisták is kárhoztatták a luxusfogyasztást, ők is helytelenül érvelve és káros tanácsokat adva.

          • Sz. Péter

            Tegyük fel, hogy igazad van, nem zárom ki, tényleg. De had piszkálódjak. Nem gyanús neked, amikor vki szerint vkinek annyira magától értetődően van igaza pl. veled szemben (“médiaközgazdász”, saját vélemény: “szakirodalom” ), hogy fel sem merül benne, hogy tévedhet ? Ja, s én pontosan nem a luxusfogyasztást kárhoztattam ! Azt dicsértem, az én válaszomban a luxusfogyasztás a 35.-a 49. kifli. Azt állítottam, hogy ha elvonunk többet, azaz az 50. és 51. kiflihez szükésges pénzt, s odaadjuk a szegényeknek, azoknál ez a két kifli megvételre kerül. Nem ? A Merkelt kérlelő közgazdások mindegyike médiaközgazdász ?

          • Peter Oldman

            Igaz, a gazdag nem fogyasz többet. Hanem fialtatja a pénzét. Vagy bankbetétben, vagy befekteti, attól függően melyiknek nagyobb a hozama és/vagy alacsonyabb a kockázata. Mindkettő értéktetemtő. Ezért nem érdemes mindent elfogyasztani.

          • Sz. Péter

            Nem azt állítom, hogy rosszak a gazdagok, jók a szegények. Hanem azt, hogy mondjuk egy gazdagtól el nem vont 100 dollár 50 szegénynél egészen biztosan elköltődik méghozzá a gazdag árujából. Míg a gazdagnál hagyott 100 dollár ugyan lehet hogy közvetlenül vagy közvetve beruházásokra megy, de ki veszi meg ha az előbbi példából hiányzik az 50 szegény 50 x 2 dollárja, amin vásárolnak ?

          • Peter Oldman

            Az veszi meg, aki a beruházás következtében munkához jut.

          • Commenter

            Akkor ruháznak be, ha van kereslet. Senki sem fog felesleges beruházásokat végezni, mivel a beruházások által létrehozott eszközöknek és épületeknek fenntartási költségei is vannak. A felesleges beruházások és a túltermelés okozta a 33-mas válságot is, és ezt is.

          • Sz. Péter

            Igaz. De ha részben az adókulcsok miatt, az állami beavatkozás, ellenőrzés hiánya miatt rendkívül alacsony jövedelemmel szerez munkát, ahogy kis hazánkban 80 ezer Ft-ért a gépsor mellett, akkor ez csak arányaiban apró igazság (ld.: Pogátsa az erős szakszervezetekről, a magas minimálbérről, az ágazati különalkukról írott korábbi cikkei).

          • ingyenebed

            vagy beteszi aranyba, ami a qe1-2 alatt felmegy 800 dollárról 1900-ig, aztán eladja. így keres egy rakás pénzt, amiből frankón usa államadósság lett.

          • Peter Oldman

            Szia Ingyenebéd! A Vincent már unalmas? :-)

          • Tóth József

            Ja, a betétben tartás, mint értékteremtő. Ettől – mivel egyre kevésbé helyezik ki termelő beruházásokba, sokkal inkább azt is a tőzsdéken fialtatják, ami szintén csak a forró pénz teremtésének színhelye – rohadtul lesz valódi növekedés, értékteremtés, foglalkoztatás… Igen, mert ha új tőzsdepalota épül, akkor a csili-vilibe már nem 4 portás kell, hanem 9…

        • ingyenebed

          hát nem tudom.
          amennyire én tudom, addig okés, hogy az usa válságot az előtte lévő ingatlan hitelboomra következő természetes ingatlanáresés okozta. a hitelboom oka meg valami állami szabályozás volt, ha jól tévedek, ami könnyebbé tette a szegényeknek a lakáshitelt, így a bankok bevállaltak olyan ügyfeleket, akiket normál piaci alapon nem vállaltak volna. de mi volt az oka az állami szabályozásnak? az, hogy az usában volt egy több évtizedes lakásprobléma (kb mint nálunk a 60-70-es években, illetve egész eu-ban a háborús pusztítás nyomán) – a szegények nem tudtak lakáshoz jutni. poltikai kérdés lett a lakáshoz jutás.
          tehát a kiindulás az, hogy piaci alapon x réteg nem jut lakáshoz. ekkor jön a keynesiánus, hogy milyemmáez, hát a gazdaság dolga, hogy x réteg is lakáshoz jusson. viszont evvel lufikat fújatnak rendszeresen, mintha nem fújódna magától is elég. és akkor innen belemegyünk egy filozófiai vitába, és ezért nem tudok én mit kezdeni a pogi elvtársékkal. ők abból az irányból közelítik a gazdaságot, hogy az embereknek jár ez meg az, mert úgy “igazságos”, és a gazdaságnak az a dolga, hogy eszerint működjön, és ha nem eszerint működik, akkor a hatalomnak be kell avatkoznia. szerintem meg ha beavatkozik, az mindig abba az irányba hat, hogy demotiválja azokat, akik előre viszik a társadalmat, illetve korlátozzák a szabadságot. ebből meg jó nem jön ki. lsd még Zsiday bejegyzése a pénzügyi elnyomásról.
          amit én az állam részéről el tudok fogadni maximum, ha vevőként lép be infrastruktúrális vagy környezetvédelmi beruházásokban. mivel ezekkel gyakorlatilag csak jövőbeli költségeket hoz előre, és valódi értékteremtést végeztet el a nyomtatott pénzen, tehát később megtérül. ami a görögökkel folyik, az nem ilyen, meg az usa qe sem ilyen volt. de én nem vagyok közgazdász.

          • Tóth József

            Az a bizonyos “valami állami szabályozás” az Usa-ban a pénzügyi felügyeletek egyébként sem túl szigorú szabályozási jogainak további visszaszorítása, “liberelizálása” volt. Ez tette lehetővé, hogy amikor a legnagyobb bankok kitalálták azokat a “derivatív” papírokat, melyek lényege az volt, hogy ha már van hiteled /tehát adósságod!/, akkor azt is be lehet számítani mint FEDEZETE! Az így számított megtérülési mutatók szinte mindenkit kitűnő fizetési képességűnek mutattak a hitelpiacon. EZ FÚJTA FEL az ingatlan-lufit, ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSI és SZAKÉRTŐI /Harvard, Brooking, Yale profok!, nem kevés zsozsóért szakértettek/ “segítséggel. Törvényszerű volt a bedőlés, csak azt kellett kisorsolni, ki kezdi a sort, ki folytatja és mi lesz a vége.

          • Tóth József

            Amikor mindezt lassanként feltárták és nyilvánosságra került, akkortól hivták ezeket a papírokat “mérgező papíroknak” A mohóság, a mohóság… Lehman Brothers éppúgy van, mint Quaestor Equities…

          • Commenter

            Nem a hitelcél, hanem a fedezet volt az ingatlan. A bankok a fedezeti oldal összeomlása miatt lettek hitelképtelenek, ami miatt nem kaptak bankközi forrást, ami miatt csődök jöttek. Öngerjesztő folyamat, az ingatlan jó mint fedezet, azaz akkor egy ingatlan értékes vagyonnak minősül, ami miatt még több hitelt lehet kapni és így tovább… egészen addig, amíg mindenki hisz, és semmi nem cáfolja a “legbiztonságosabb fedezet az ingatlan” elvben. Természetesen megjelent, a ingatlant veszek és hitelt fel rá amiből egy másikat, amit kiadok “befektetési cél is” de ez csak az ördögi kör gyorsítása volt.
            Az alapprobléma az volt, hogy hiába volt pénz a bankokban a vállalatok piac hiánya miatt elmaradozó beruházásai miatt a vállalati szektor egyik része sem akart hitelt felvenni ezért recesszió megakadályozásáért monetáris lazítás jött, aminek a következménye az inverz hitelezési folyamat, a vállalati szektor közeledett a nettó megtakarító szinthez, míg a fogyasztók a nettó hitelfelvevőhöz, és amint a fogyasztók nemteljesítő adósokká váltak és az ingatlanok értékesítésére került volna a sor a lufi kipukkadt.

          • Commenter

            A döntéselmélet témaköre/fogolydilemma azok az esetek, amiért kell az állam. Amikor azt teszem ami nekem a legjobb, de a legrosszabb eshetőség lesz belőle.

    • Peter Oldman

      Mondjuk az USA ezt tette. Igaz nem volt annyira brutál az eladósodottsága, mint Görögországnak, és az államadósságot is olcsóbban tudta, tudja finanszírozni. Van ahol ezt meg lehet tenni, van ahol nem.

    • Tóth József

      Már a segélycsomagot NEM /elsősorban/ adósságtörlesztésre, hanem a gazd. növekedés beindítására kellett volna adni., az adósságra x év moratóriumot írni és a szükséges – nevezzük reformnak – átstrukturálásra húzó ágazatok “kitalálására”,, elemi bevételnövelő intézkedésekre /adóbeszedés, adófegyelem, off shore lefülelés, privilégiumok leépítése stb/ szigorú, a következő kifizetést az előző ütem teljesítéséhez kötő csomag. Ehhez képest a nyugati bankok /és állami költségvetések/ EDDIG mindig megkapták a következő adagot abból a pénzből, amit a hitelezők utaltak /plusz kamat, persze/, ők – eddig – egyennesben vannak. Görögország? Hát az is egyenesben van. Elgázolva keresztben az út közepén. Nem is értem, mi ezzel a gond?

  • nonemart

    Pénzbőség közepette nem lehet gond egy növekedési politikát vinni egy országban. Pl. Magyarországon. De a kormányok, a görög is és a magyar is, inkább elkölti a pénzt improduktív célokra. Olimpiára, szobrokra, Parlamenti térre, miegymásra, stadionokra.És évek óta!

    • Commenter

      Kimaradt az életükből a “versenyképességet növelő/megtérülő”, mint az állami beruházások kritériuma ilyen esetben.

      • nonemart

        Igen, feltalálták nálunk a nyíltvégű beruházásokat. Nincs vége, de folyamatosan költeni lehet rá, az eredményére meg ne számíts ebben az életben.

  • nonemart

    Hja, és ez nem azonos a keresletnövelő politikával, amivel nagyon is csínján kell bánni (nem úgy, mint orbánék, akik ezt nem nagyon értik).

  • Sz. Péter
    • KZoltán

      Ez elég keserű. De te is láthatod, hogy mennyi idióta hiszi el azt a maszlagot, amit a szájába tömnek, és ott szétolvad, mint egy Meki hamburger – annyit is ér: nem táplál, viszont jól mérgez!

  • Sz. Péter

    Tisztelt Pogátsa Úr ! Nem találtam angol nyelven semmit se a Sziriza igazságszolgáltatás refomjáról programjáról, csak pár sort. Van esetleg Önnek ilyen doc-ja, linkje ?

  • aser

    Ha sok az adósság,azt nem lehet további adósságokkal megoldani.Mert senki sem hülye,egy lyukas hordóba még tölteni vizet.
    Először a kiadásokat kell csökkenteni.és a bevételeket növelni.
    Vagy szerezni egy diktátort Magyarországról,aki ezt másként látja, ellopja a bankok pénzét, és ebből fedezi a kiadások hiányait.

    • Tóth József

      Mr. X! Honnan van a kedves papa vagyona?
      – Vette.
      És a nagypapáé honnan volt?
      – Ő is vette. …
      – És a dédpapáé?
      – Hát ő is vette. Elvette…

  • Kalmár Mária

    A szamadatokat latva es az EU-s eloirasokat olvasva azt olvashatom ki a sorok kozul, hogy szandekos lehet az EU megszoritasai pl nalunk, es Gorogoknel is, az oktatas es szocialis juttatasok drasztikus lefaragasa miatt. Nem celjuk es erdekuk, hogy ertelmes emberek keruljenek ki az oktatasi rendszebol es netan jobb kondiban elo emberek fenntartasa lenne esszerubb?Vagy nem ez az EU celja, hanem a kormanyok ezt skandaljak ? Lehet hogy nekik megszoritasokat irnak elo, csak nem feltetelhez kotik, hanem ezt a korrupt politikusok talaljak ki?Jo lenne latni egy ilyen ilyen megallapodast, mivel a szamok csak adatok, melyet nem kiser magyarazo szoveg!

    • Peter Oldman

      Kedves Mária! Ezt melyik EU-s előírásból olvasta ki? Tudtommal a költségvetést a kormányok készítik, az EU nem írja elő melyik főösszegre mennyi kerüljön.

  • Sz. Péter

    Idáig egyetértek mindenkivel, aki fél a túlzott balosságtól (lentebb idézet), DE: az újraelosztó jóléti állam, a feltétel nélküli alapjövedelem, az erős, de nem komcsi szakszervezetek, a béralkuk rendszere, az erős munkavédelem, az oktatás egyenlősége és radikális költségvetési emelése, a szegényekkel foglalkozó szociális munkás tutorok erős segítése és béremleése, az olimpia meg nem rendezése – ezek viszont jó dolgok.

    “A baj orvoslására a szocialisták, a szegények irigységét a gazdagok ellen szítva, a magántulajdon eltörlését tartják szükségesnek, és az egyesek javait minden ember közös tulajdonává kívánják tenni, ennek keresztülvitelét pedig vagy a helyi hatóságok vezetésére, vagy a kormányra bízzák. Azt hiszik ugyanis, segítenek a jelenlegi bajokon, ha a magántulajdont ily módon köztulajdonná átalakítva egyenlően osztják fel a polgárok közt a vagyont és a belőle származó előnyöket. Tervük azonban a szociális kérdés megoldására annyira alkalmatlan, hogy maguknak a munkásoknak is kárára volna, ezen kívül pedig felettébb igazságtalan is, mivel erőszakot alkalmaz a jogos birtokosok ellen, megzavarja az államrendet, alapjaiban felforgatja a társadalmat.”

    (XIII. Leó pápa: Rerum Novarum)

    • transformer

      Az első bekezdés gondolatmenetén annak a lakájmédiának a hatása érződik, amelyről Pogátsa Zoltán következő írása szól. Mi az, hogy “túlzott balosság” ? A piacvallás hívei számára maga a jóléti állam a túlzott balosság, elég néhány itteni hozzászólás érveibe beletekinteni. Mi az, hogy “erős, de nem komcsi szakszervezetek ?” A szakszervezetek feladata a munkavállalók érdekvédelme, függetlenül politikai irányultságuktól, amely egyébként soha nem kötődhet egy politikai erőhöz, legfeljebb ideológiai lehet; ha ugyanis szervezetileg kötődnek hozzá, akkor az adott politikai erő esetleges hatalomra jutása után nem lennének képesek következetesen képviselni a munkavállalói érdekeket velük szemben (ezért lazult meg pl. a brit TUC és a Labour kapcsolata, amióta a hatalmon levő Munkáspárt számára fontosabb volt a “befektetők” kegye, mint a munkavállalóké).
      Ha valami nagyon hiányzik ma Magyarországról, az éppen egy jelentős, következetes baloldali párt és a munkáltatókkal valamint a kormánnyal is konfrontálódni képes erős szakszervezetek. Ezeket a lakájmédia természetesen “komcsinak” tartaná, mint ahogy egyesek itt is “Pogi elvtársaznak”, azt a téveszmét dédelgetve, hogy ez érv.
      Azt az apróságot nem is említve, hogy Európa mai “balos” pártjainak jelentős része egész más programot képvisel, mint amilyennek a fizetett bértollnokok ábrázolják őket. Legalább annyira “zöldek”, mint a zöld pártok, de következetesen össze is kapcsolják az ökopolitikát a szociális kérdésekkel, nem elsősorban a “piacra” bízva a környezeti problémák megoldását. Nem véletlen, hogy az EP baloldali frakciójában, melynek hivatalos neve is European United Left/Nordic Green Left, – ennek tagja a Syriza, de a GKP nem – vannak szocialista, kommunista és vállaltan baloldali ökopártok is, de az ökoszocialista gondolat része a modern szocialista és kommunista pártok ideológiájának is. Fel kellett ismerniük, hogy a kapitalizmus nem csupán igazságtalan rendszer, hanem közveszélyes is. Állandó növekedési tendenciája egy véges földgolyón nem lehetséges, kimeríti az erőforrásokat és hulladéklerakóvá változtatja a Földet, tönkreteszi a klímát. Ebből időnként ízelítöt kapunk, legutóbb tegnap…
      A mai “komcsik” rövid bemutatkozó brosúrája az Európai Parlament információs irodájában, de a neten is elérhető: http://www.guengl.eu/uploads/publications-documents/EN.pdf
      A médiában róluk írogatók azonban nem szeretnek ilyesmit olvasni és másokat is szeretnének visszatartani tőle. Ezért ők megálltak valahol Sztálin és Brezsnyev között félúton.

      • Sz. Péter

        Sajnálom, Transformer, de nem tudok egyetérteni. A neolibek szociális érzékensyéget lesajnáló, annak érvényesítését lehetetlennek tartó atitűdjéhez hasonlóan tévesnek tartom az olyan álláspontot, amely nem húz világos és áthatolthatatlan falat a rossz érteelmben vett kommunista, antidemokratikus, mindenben egyenlősítő hagyományok, pártok és a normális ökoszociális gondolat közé. Aktanyilvánosság, a kommunista bűnök egyforma elitélése a náci bűnökkell, a tulajdonjog szentsége, nemzetiségi önrendelkezés együtt az ökoszociális gondolattal, azaz “antikommunista globlizációkritikus ökoszociáldemokrácia”. Szerintem ebben semmi ellentmondás nincs, csak az a baj, hogy a hozzád hasonló jó fejek is elfogadhatónak tartják a “saját” szélsőségeseiket mint pl. sok mérsékelt jobbos a szélsőjobbot legalább is bagatelizálja.

  • nagy zoltan

    “nem is szólva a magyarok gigantikus közigazgatásáról HU 20,9%!!!”

    Ide van besorolva ugyebár az állami tartozások utáni kamatteher is,ami ennek majdnem a fele.
    (sokszorosan több mint a K.európai szomszédok kamatterhei,de még a görögökénél is több..)

  • rose

    Figyelem,

    Alkalmazni a gyors és kényelmes hitel fizeti ki számláit, Xmas kölcsön,

    Jelzáloghitel, konszolidációs hitelt, és elkezd egy új vállalkozás, vagy

    újra finanszírozás a projektek egy legolcsóbb kamatláb 3%.

    Ne lépjen kapcsolatba velünk ma via :( Rosesmithloancompany @ gmail.com) a hitel

    szükséges összeget. Mi hitelesített, regisztrált és legitim hitelező.

    Akkor lépjen kapcsolatba velünk még ma, ha érdekelt abban, hogy ez a kölcsön, lépjen kapcsolatba velünk

    További információ a hitel folyamat, folyamat, mint a hitelfeltételek

    feltételekkel és hogyan a hitel kerül át az Ön számára. Szükségünk van a sürgős

    válasz, ha érdekel.

    Először információkat kell ismerni

    Teljes nevek: …………

    Szükséges összeg a Hitel: ……… ..

    Telefonszám:…………

    Időtartam: …………

    Ország:………….

    Állam / tartomány: ……………

    Havi bevétel:……….

    Családi állapot:………..

    Kor / Nem: ………… ..

    Hitel Cél: ………… ..

    Megjegyzés: Az összes válasz kell továbbítani:

    ROSESMITHLOANCOMPANY@GMAIL.COM

    a gyors feldolgozást.

    Köszönöm.

    C.E.O / Rose Smith.

  • Samsul Alam

    Kínálunk személyi kölcsönök akár $ 100,000, keres egy üzleti hitel és megtagadták a bank, segíthetünk hitelek 5000 $ maximális összege 100.000 $ *, amelyek segítségével újjáépíteni az üzleti és kap vissza ^, mi is beveszünk egy utat egy jobb pénzügyi jövőben.

    Csak abban az időben, akkor lehet alkalmazni, percek alatt, és kap a készpénz az ugyanazon a napon.

    Ne késlekedj! írjon nekünk mailben. {} Samsulalamcashfirm@gmail.com vagy látogasson el hozzánk az egyik 200 + helyszíneken az egész lenne, hogy hogyan tudunk segíteni.

    Köszönjük, hogy hozzánk,

    Meleg üdvözlettel

    Mr.Samsul Alam

    samsulalamcashfirm

    samsulalamcashfirm@gmail.com

  • Larry Simth

    Szüksége van a projekt, a befektetés, a személyi kölcsönök, az üzleti kölcsönök, az otthoni hitelek, a diákhitelek, a konszolidációs hitelek és a különböző projektekhez nyújtott kölcsönökre? Azok számára, akik szeretnének hitelt kapni cégünktől, vegye fel velünk a kapcsolatot ma (ericfinancee@gmail.com) és kapja meg a kölcsönt.