Bezárás
menekültválság

A svédeknek a Ramadánt, az araboknak a homoszexualitást kell megszokni – menekültügyi konferenciát tartottak Budapesten

NIEM-konferencia 2019.10.28.

Október végén nemzetközi szakértők találkoztak Budapesten, hogy az Európába érkező menekültek integrációjának eddigi tapasztalatait értékeljék, és a jövőbeli feladatokat körvonalazzák. “A különbség, ami számít” című konferencia panelbeszélgetésének résztvevői egyetértettek abban, hogy a bevándorlóknak és a befogadó országoknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy az újonnak érkezők aktív, hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Nemzeti Integrációt Értékelő Mechanizmus (angolul National Integration Evaluation Mechanism, röviden NIEM) hatodik évfordulóján a 15 partnerország képviselői találkoztak a Budapesti Európai Ifjúsági Központ épületében, hogy különböző szemszögekből megvitassák a menekültek és a nemzetközi védelem alatt állók integrációs lehetőségeit.

A NIEM-projekt célja az, hogy felkészítse az integrációval foglalkozó szakembereket és döntéshozókat a menekülthullámok okozta új kihívásokra, és segítse őket abban, hogy minél eredményesebben kezeljék a menekülthelyzetet.

Az október végi rendezvény házigazdája a magyar Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület volt. A “Különbség, ami számít” konferencián nemzetközi szakértők (Migration Policy Group, Instytut Spraw Publicznych), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR Central Europe), valamint az Európai Bizottság (Európai Bizottság Magyarországi Képviselete) képviselői is részt vettek az újságírók és az érdeklődők mellett.

A program első felében a menekültek integrációjának eddigi tapasztalatait összegezték a szakértők, majd tematikus üléseken vitatták meg az eredményeket a kutatók a résztvevőkkel, ezután pedig egy panelbeszélgetés következett.

“Az átfogó, hosszútávú menekültintegráció felé” című program során öt szakértő ült a mikrofonok elé: Jon Hoisaeter, Csontos Enikő, Hazem Aboyouness, Aydan Özoğuz és Tamim Nashed.

A beszélgetést Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója moderálta, aki először arra kérte a résztvevőket, hogy röviden mutassák be magukat, és az általuk képviselt szervezet tevékenységét.

Jon Hoisaeter, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-európai Képviseletének helyettes vezetője elmondta, hogy jelenleg három dolgot lehet tenni a menekültekkel:

  • biztonságossá tenni a hazájukat, ami szinte lehetetlen
  • áttelepíteni őket máshova, ami szintén problémás lehet, mert ennek előfeltétele, hogy olyan országot találjanak, ami befogadja őket
  • integrálni őket abba az európai társadalomba, ahova érkeztek.

Hoisaeter kiemelte, hogy az európai kormányokat nem kötelezi törvény arra, hogy ezt az integrációt elősegítsék, és nincs általánosan előírt módja sem ennek a folyamatnak. A befogadóknak és menekülteknek is aktívan részt kell venniük az integrációban, és igyekezniük, hogy az utóbbiak aktív állampolgárok tudjanak lenni.

Csontos Enikő, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet képviseletvezető-helyettese és a politikai és gazdasági elemzési részleg vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-választások óta még nem ült össze az új bizottság, de megígérte, hogy annak az egyik legelső feladata az integráció elősegítése lesz – akár több támogatással is.

Aydan Özoğuz, a német Bundestag képviselője, a német szövetségi kormány egykori migrációért, menekültekért és integrációért felelős biztosa elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy az európai politikusok és a civilek is segítsenek a menekülteknek, bízzanak bennük és meghallgassák őket, az érkezők pedig minél előbb megtanulják a nyelvet és munkába álljanak.

Hazem Aboyouness, az Ibn Rushd Tanulmányi Egyesület tanulmányi tanácsadója és projektvezetője hat évvel ezelőtt érkezett Svédországba. Az országban ma már a legnagyobb kisebbség az arab, és az a második leghasználtabb nyelv is, így ott kiemelten fontos az integráció kérdése.

Ez egy kétoldalú folyamat: az érkezőknek meg kell tanulniuk a nyelvet és az életmódot, de a helyieknek is igyekezni kell, hogy megismerjék a másik kultúráját. Ha befogadják őket, akkor a menekültek tanulni és dolgozni akarnak, így a társadalom aktív tagjai lehetnek.

Emellett viszont a kölcsönös elfogadás is lényeges pont Aboyouness szerint: a svédeknek például a Ramadánt (amit idén 15 ezer ember ünnepelt ott), az araboknak pedig a homoszexualitást kell megszokniuk az országban.

Tamim Nashed interkulturális szakértő, az European Council on Refugees and Exiles (ECRE) korábbi menekültügyi integrációs szakpolitikai tisztviselője először arról beszélt, hogy miért van szükség a menekültek által vezetett szervezetekre. Kiemelte azt a félelmét, hogy sok nagy intézmény, például az EU is csak dekorációként használja ezeket – csak a forma, a kvóták kedvéért.

Pedig Nashed szerint fontos, hogy a törvényhozás ezeken a szervezeteken keresztül értesüljön arról, hogy a bevándorlóknak milyen problémákkal kell szembenézniük, miben kell elsősorban segítséget nyújtani nekik az integrációhoz. Nashed szíriából származik, ott is civil szervezetekben dolgozott, és szerinte a törvényhozásnak nem csak be kell engednie a menekült szervezeteket, de támogatnia és bíztatnia is kell őket.

Miért kell küzdeni? Mi a legnehezebb? – tette fel az első kérdést Kováts András a szakértőknek.

Aboyouness szerint egy jobb társadalomért kell harcolni. Hozzátette, hogy Svédországban az arab menekültek mellé álltak a zsidók és a romák is, így együtt követelnek egy olyan törvényt, ami az integrációjukat és az életüket is segítené.

Özoğuz véleménye szerint az integrációs folyamatban minden európainak részt kéne vennie, de jó lenne országonként kinevezni valakit, aki a menekültügyért felelős. Ezeknek a vezetőknek aztán gyakran össze kéne ülniük, közel kéne hozni egymáshoz az országokat, és megosztani egymással a tapasztalatokat.

Csontos szerint a legfontosabb, hogy az országok befogadóbbak legyenek, és hogy a polgárok és az érdekeltek is be legyenek vonva ebbe a folyamatba. Megjegyezte, hogy a menekültkrízisek alatt mindig a jobboldal erősödik meg, Hoisaeter pedig egyetértett vele: szerinte túlzottan politikai kérdés lett ez, és a politikusok retorikájától valahogy kell távolodni.

Milyen szerepe van az Európai Uniónak ebben? – hangzott a második kérdés.

Nashed szerint a politikai polarizáció ellen kell küzdeni, de hosszú távon érdemes a gyerekeket a különbözőségekről oktatni. Így talán ők majd egy olyan társadalmat hoznak létre, amiben nem számít, ha valaki menekült.

“Talán nem reális, de nekem ez a vágyam” – tette hozzá, és Aboyouness szintén az oktatás fontosságát emelte ki.

Özoğuz elmondta, hogy Németországban azok a régiók, ahova sok menekült érkezett, gazdaságilag is jobban teljesítenek, és a későbbiekben is simábban megy ott a befogadás. Viszont a többi régióba több pénzt kérnek, hogy ők is meg tudják ilyen irányba változtatni az oktatást – itt jön be a képbe az EU, és a támogatások.

Hoisaeter pedig kiemelte, hogy az emberkereskedelem, mint egész iparág ma arra épít, hogy Európáról egy mesés képet festenek az emberek fejében. Ezt a hamis képet kellene lerombolni: az Európai Unión keresztül valódi élményeket kellene terjeszteni azokban az országokban, ahonnan sokan indulnak el – akár rossz, akár jó élményekről van szó.

Milyen jó élményeik voltak? – kérdezte végül Kováts.

Aboyouness elmondta, hogy amikor Svédországba érkezett a családjával, attól tartottak, hogy a gyereik elveszíthetik anyanyelvüket. Nagyon pozitívan csalódott, amikor a tanárok elmondták neki, hogy joguk van ahhoz, hogy a svéd iskolákban arab nyelven is tanuljanak a gyerekek. Számára ez volt a legnagyobb öröm.

Nashed, aki Aleppóból származik, azt a napot emlegette fel, amikor Ausztriában, ahol jelenleg él, először szavazhatott. “Nem érzed magad erősnek, amíg jogilag nem vagy erős” – mondta. Szerinte az aktív állampolgárság szerepét nem szabad alábecsülni, és nagyon fontos az, hogy a befogadó országban a menekültnek legyen jövőképe is – ennek pedig fontos része a választójog is.

Özoğuz második generációs bevándorló: Hamburgban született, de ekkor még neki sem volt állampolgársága. Politikusként nagyon sok támadást kapott a családja eredete miatt, de pozitívan értékelte például azt, hogy egy különösen kemény támadás után nagyon sok szavazatot kapott a német Bundestag választásán – még a konzervatívok közül is sokan mellé álltak.

“Sokan rájöttek, hogy van egy vonal, amin túl nem jó menni, és hogy nem akarnak olyan országban élni, ahol így támadnak valakit a származása miatt.” – mondta.

Neki az integrációban a foci segített, ezért felnőttként meggyőzte a német labdarúgó-szövetséget, hogy támogassanak csapatokat, akik nem csak németeket fogadnak be játékosaik közé. 1400 csapat csatlakozott a kezdeményezéshez.

Végül Hoisaeter elmondta, hogy ő azt reméli, a legjobb élmények ezen a területen még a jövőben lesznek.

Viszont hozzátette, hogy az UNHCR, az ENSZ menekültügyi intézménye, ahol 20 éve dolgozik, ez idő alatt nagyon sokat változott: ma már nem csak azért vesznek fel a szervezetbe olyanokat, akik menekültként érkeztek az EU-ba, hogy kipipáljanak egy rubrikát, hanem valóban fontosnak tartják azt, hogy megismerjék a véleményüket.

Rutai Lili

Címlapkép: NIEM / Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom