Bezárás
interjú

A jogállamról szóló képzés a legkeresettebb az Amnesty International Magyarországnál

Az Amnesty International munkatársai 2014 óta több, mint húszezer diákot értek el Magyarországon emberi jogi órák keretei között. A foglalkozásokon például nemi szerepekről, rasszizmusról és az alapvető emberi jogokról is szó esik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Időről időre újabb óratípusokkal jelentkeznek. A legújabb, Jogállam – Mi közöm hozzá? című órával, és a foglalkozások felépítésével kapcsolatos kérdéseinkre Beöthy Ádám, oktatási koordinátor válaszolt.

Mesélj egy kicsit az órákról! Mióta, hogyan, milyen pedagógia eszközökkel dolgoztok?

Jelenleg tíz emberi jogi órát tudunk ajánlani a különböző korosztályoknak. Elsősorban elsősöktől az érettségizőkig bezárólag dolgozunk diákokkal, de egyetemistáknak is szívesen tartunk foglalkozásokat. Több, mint tíz éve folyamatosan dolgozunk iskolákban, és minden tanévben kifejlesztünk egy új tematikájú órát.

Az óráink az emberi jogokról szólnak, de jóval túlmutatnak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogok bemutatásán: hozzáállásról, értékekről, az egymás közti kommunikációról, a másik ember és a másik gondolat elfogadásáról is szó esik, illetve arról, hogy mit tehetünk egyénileg a közösségeinkért.

Azért tudunk ezekről a kérdésekről beszélgetni velük, mert módszertanunk alapja, hogy azokkal az élményekkel, történetekkel dolgozunk, amelyeket a diákok hoznak magukkal. Ezekhez a mintázatokhoz tesszük mi hozzá a saját gondolatainkat, így a téma végig nagyon közel marad a résztvevőkhöz.

Miért van szükség az ilyen órákra? A magyar oktatásban van szó hasonló témákról?

Szerintem még mindig nagyon kevés iskolában foglalkoznak érdemben az emberi jogokkal és a társadalmi tudatosság kérdéseivel, ez abszolút az adott iskola szellemiségén vagy az adott tanár elhivatottságán, érdeklődésén vagy kreativitásán múlik, nem pedig a tanterven.

Amit mi kínálunk az iskoláknak és a tanároknak az, hogy egy rendhagyó óra keretében olyan témákról beszélgetünk velük, amelyek nem csak lekötik, hanem ki is zökkentik őket a megszokott iskolai keretekből.

Más országokban is szervez hasonló tevékenységeket az Amnesty, vagy ez hazai sajátosság?

Sok más országban is tart az Amnesty hasonló képzéseket. Előfordul, hogy ugyanabban a témában tartunk órákat az európai iskolákban, de arra is volt már példa, hogy egy általunk kifejlesztett órát kértek tőlünk más Amnesty szekciók, mert annyira megtetszett nekik.

Ti keresitek fel az iskolákat, vagy fordítva? 

A tanév elején, illetve, amikor elérhető válik egy új foglalkozásunk, szoktuk megkeresni az iskolákat és azokat a tanárokat, akik már dolgoztak régebben velünk. Olyan is van, hogy nem a tanárok, hanem a diákok, vagy éppen a szülők keresnek meg minket. Sőt sokszor az igazgatók írnak, hogy nagyon fontosnak tartanák, hogy minden diákhoz legalább egy témával eljussunk.

Csak oda megyünk, ahová hívnak minket, és senkitől sem kérünk pénzt a munkánkért.

Budapesten és vidéken is dolgoztok?

Évente nagyjából 4500 diákhoz jutunk el Magyarországon, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy még több helyre menni tudjunk. Az órákat önkéntes oktatóink, képzőink segítségével tartjuk, akiknek először el kell végezniük egy négy napos tanfolyamot, majd egy tapasztaltabb képző melletti hospitálást követően tudnak önállóan órákat tartani. Vagyis elsősorban ott tudunk foglalkozásokat tartani, ahol az önkénteseink laknak, vagy ahova el tudnak utazni. 2018-ig inkább Budapesten tartottunk ezeket a foglalkozásokat, de sokszor volt olyan, hogy egy egész napra elutaztunk Kaposvárra, Veszprémbe vagy Székesfehérvárra, hogy egymás után több órát tartsunk.

A 2018-as tanévben tartottunk először Debrecenben és Pécsen is képzést a leendő önkéntes képzőknek, hogy ott is könnyebben elérhetőek legyenek az óráink, így Budapest és Pest megye mellett már sok órát tartunk Baranyában és Hajdú-Bihar megyében is. Ezt tervezzük folytatni, hogy minél több helyre el tudjuk vinni a programot.

Általában mennyi idős diákokkal foglalkoztok? Hogy tudjátok megfogni őket?

A legtöbb óránk az általános iskola felső tagozatosainak és a gimnazistáknak szól, de vannak foglalkozásaink kifejezetten az alsósoknak is. Arra az alapvető módszerre építjük az óráinkat, hogy őket kérdezzük. Van film, beszélgetés, csoportmunka, színjátszás, mesehallgatás is. Nyíltan elmondhatják a véleményüket, a gondolataikat, nem jár érte jó vagy rossz jegy. Igyekszünk minden foglalkozást dinamikusan tartani, ha valamire nem rezonál a csoport, nem erőltetjük, megyünk tovább.

Milyen reakciókat kaptok a tanároktól, a diákoktól az órák után? 

Túlnyomó többségében nagyon pozitívak a visszajelzések. Azok a legszebb pillanatok, amikor a diákok odajönnek óra után, és arról érdeklődnek, hogyan tehetnének többet az emberi jogokért, vagy arra kérnek, hogy jöjjünk megint foglalkozásokat tartani. A tanárok is sokszor visszahívnak minket, sőt azt is elmondják, hogy ők is sokat tanultak a témáról és a saját diákjaikat is jobban megismerték. Tartunk olyan foglalkozásokat is, amelyek nem kötelezőek a diákoknak, mégis minden órára egyre többen jönnek.

Egyszeri alkalmakat csináltok, vagy van lehetőség arra is, hogy utána visszahívjon Titeket az iskola?

Több órát is meg tudunk tartani egy adott csoportnak, ha visszahívnak minket az első foglalkozás után. Azonban azt szeretjük a legjobban, ha már előre tudjuk, hogy három, vagy öt alkalmunk lesz ugyanazzal a csoporttal, mert akkor jobban fel tudjuk építeni a foglalkozások ívét, meg tudjuk kérdezni az elején a résztvevőket, hogy melyek azok a témák, amelyek a legizgalmasabbak a számukra, és személyre szabottan, lehetőség szerint ugyan azzal a képzőpárossal tudjuk megtartani a foglalkozásokat.

A jogállamiság mellett tartotok órákat például az LMBTQ közösségekről és a menekülthelyzetről is. Ilyenkor milyen reakciókkal találkoztok? 

Elsősorban az Amnesty által képviselt témákkal összhangban tartjuk az órákat, de olyan kérdésekkel is foglalkozunk, amelyek nagyon aktuálisak. Legújabb óránk a jogállam fogalmát járja körbe, és azt, hogyan tud ehhez kapcsolódni egy gimnazista.

2016-2017-ben rengeteg a menekültek és menedékkérők jogaival és helyzetével foglalkozó órát tartottunk, akkor az érdekelte a diákokat és a tanárokat elsősorban. Nagyon érdekesnek és elgondolkodtatónak találták, és örültek, hogy kaptak egy másik megközelítést ahhoz képest, ami a kormánymédiából és az óriásplakátokról ömlött rájuk. Ebben a tanévben a jogállam képzésünk a legkeresettebb, ami nyilván összefügg azzal, hogy mostanában erről lehet a legtöbbet hallani.

LMBTQ kérdésekkel is foglalkozunk, főleg diszkrimináció és előítéletesség témakörben, és nagyon ritkán tapasztalunk negatív vagy kirekesztő reakciókat a diákok részéről. Az tapasztaljuk, hogy a többséget nagyon érdekli a téma, nagyon nyitottak vagy az elzárkózottságukból egy kicsit meg tudjuk őket nyitni: oldani tudjuk a feszültséget és félreértéseket a téma kapcsán. Itt is a módszertanunkat emelném ki.

Azzal, hogy a diák elmondhatja a véleményét, olyan helyzetet teremtünk, amiben szívesen megosztja azt másokkal, ráadásul nem kell olyan dolgot mondani, amit mi várunk. Segítjük a kommunikációt, segítjük a vélemények megosztását, és sokszor már az órán halljuk, hogy elindul az eddigi gondolatok, minták megkérdőjelezése. Azt szeretnénk, hogy érdeklődő, nyitott és egymás felé elfogadással forduló emberek kerüljenek ki az iskolákból.

Mi a tervetek a jövőben ezekkel az órákkal? Mi a célotok? Lesz bővítés, fejlesztés? 

Szeretnénk egyre több helyen jelen lenni az országban, és természetesen folyamatosan jelentkezünk újabb és újabb témájú órákkal. A következő tanévre például a magánszféra védelméről és a tudatos médiahasználatról szóló órával készülünk.

Az idei tanévre készült el a Jogállam – Mi közöm hozzá? címet viselő foglalkozás, jelenleg arra gyűjtünk pénzt, hogy ezt a foglalkozást minél több iskolába el tudjuk vinni. Az Amnesty órái ingyenesek, ezért nagyban építünk azoknak a segítségére, akik hajlandóak kisebb összegekkel támogatni, hogy az óráink minél több helyre eljussanak. Abban bízunk, hogy egyre több embernek lesz fontos, hogy a következő generációk már nyitottabban, több tudással és nagyobb megértéssel vegyenek részt a közösségünk életében, mert akkor Magyarország nyugodtabb és boldogabb hely lesz. Ehhez az oktatás a kulcs.

Az Amnesty oktatási programját 2019 november végéig az adjukössze.hu internetes felületen keresztül lehet támogatni.

Kérdezett: Rutai Lili

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom