A becslés szerint egyrészt a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. A kockázatot ezekben az ágazatokban nemcsak a munkahely elvesztése jelenti, hanem a fertőzés veszélyének nagyobb valószínűsége is. A magyar munkavállalók több mint fele magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik.

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének két munkatársa, Csizmadia Péter és Illéssy Miklós rövid tanulmányban ismertette a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását. A kutatók az ENSZ munkaügyi szervezete, az International Labour Organization (ILO) legfrissebb beszámolóját vették alapul.

A tanulmány szerint a gazdasági sokkhatások munkaerőpiaci következményei általában késleltetetten jelennek meg, azonban a COVID-19 okozta krízis abban is különbözik a korábbi válsághelyzetektől, hogy azonnal éreztette a hatását a munka világában.

„Az ILO becslése szerint 2020 második negyedévében a globális munkaórák száma 6,7%-kal csökken, ami nagyjából 195 millió teljes munkaidejű munkahely elvesztésének felel meg.”

A veszteség ugyanakkor nem egyformán érinti az egyes ágazatokat – mutatnak rá a tanulmány szerzői. A leginkább sújtott szektorok a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások (stb.). Ezekben az ágazatokaban jelenleg körülbelül 1,25 milliárd ember, a globális összfoglalkoztatottaknak körülbelül 38 százaléka dolgozik.

Az ILO egy táblázatban foglalta össze, melyek azok a munkák, amelyek jobban ki vannak téve a krízisnek, és melyek azok, amelyek kevésbé. Emellett ezek munkaerőpiaci összefüggéseit is bemutatták.

A táblázatból kiolvasható, hogy a becslések alapján egyrészt a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó, élőmunka-intenzív ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. A kockázatot ezekben az ágazatokban nemcsak a munkahely elvesztése jelenti, hanem a fertőzés veszélyének nagyobb valószínűsége is.

A magyar dolgozók fele érintett lehet

A kutatók szerint Magyarország szempontjából rossz hír, hogy az ILO adatai alapján a válság kedvezőtlen munkaerőpiaci hatásai a legnagyobb mértékben a közepes jövedelmű országokat sújtják.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elérhető adatai alapján (2019. évi utolsó negyedév) a következő ábra mutatja meg a magyar munkavállalók megoszlását atekintetben, hogy a járvány munkaerőpiaci kockázatainak milyen mértékben kitett ágazatban dolgoznak.

„Világosan látható, hogy a magyar munkavállalók több mint fele (59,2%) olyan magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik, mint a feldolgozóipar, a vendéglátás és idegenforgalom, az ingatlanközvetítés, a szállítmányozás vagy a kreatív és szórakoztatóipar.

Ez az arány nagyfokú kitettséget jelent, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeknek az ágazatoknak a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása igen magas. A gazdasági kockázatok kettősek: egyrészt csökken az iparági kibocsátás, másrészt a jövedelemvesztés miatt csökken a vásárlóerő és a kereslet” – mutat rá a tanulmány.

A fentieken túl számolni kell azonban a járványnak a munka világára gyakorolt egyéb negatív hatásaival is – vélik a kutatók. A munkahelyek megszűnése ugyanis több szempontból hozza hátrányos helyzetbe a munkavállalót és a munkaadót. Előbbi esetében a gazdasági veszteségeken túl társadalmi, szervezeti és egyéni veszteség is megjelenik, míg utóbbi a munkaerővel együtt annak tudását és kapcsolatait is nélkülözni kényszerül.

Akiknek a munkahelyét nem védte meg a kormány – személyes történetek elbocsátottaktól

Egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélküliek száma, és idén összesen több mint 320 ezren vesztettek el a munkájukat Magyarországon. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági mentőcsomag sokaknak nem jelent megoldást. A számok mögött családok és sorsok állnak – ezekből mutatunk most be néhányat országos körképünkben.

 

Hogy mi lesz a globális folyamat végkimenetele, az egyelőre teljesen bizonytalan.

„…még nem látható előre, hogy a munkahelyek számának csökkenése hol áll meg. Ez elsősorban attól függ, hogy az országonként eltérő logikájú és mértékű állami beavatkozások milyen mértékben képesek újra dinamizálni a munkaerőpiacot.”

A válság azonban nem csak veszélyeket és kockázatokat hordoz magában – hangsúlyozza a tanulmány. A koronavírus okozta válságnak pozitív hozadéka is lehet. Így például az, hogy az emberek egyéni szinten tapasztalatokat szereznek, a gazdasági szervezetek új módszereket vezetnek be, a kormányzatok pedig gyors és hatékony megoldásokat keresnek a veszélyhelyzet kezelésére.

„Összességében tehát, bár rövid távon a járvány időbeli és térbeli lefutása, valamint az ennek nyomán kibontakozó gazdasági recesszió mértéke a legnagyobb kérdés, hosszabb távon talán még ennél is fontosabb, hogy mennyire vagyunk fogékonyak a tanulásra, képesek leszünk-e felismerni a tágabb összefüggéseket” – mutatnak rá a tanulmány szerzői.

A teljes tanulmány itt olvasható: szociologia.tk.mta.hu

Katus Eszter

Fotó: Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot helyez egy autó csomagtere és utastere közé, mielőtt berakja a pótkereket az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében. Első lépésben egy műszakban kétezer járműgyári munkatárs kezdte meg munkáját. A járműszereldében műszakonként jelenleg 250 autót gyártanak, a vállalat a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni. MTI/Krizsán Csaba

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!