Az Európa Tanács a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény kapcsán október 12-én tette közzé ötödik jelentését hazánkról. A jelentésből leszűrhető, hogy az inkluzivitásra tett kísérletek ellenére a helyzet nem sokat változott, a romáknak az élet számos területén hátrányos megkülönböztetéssel kell szembenézniük Magyarországon.
Támogatási kampány
A 30 oldalas jelentés fő megállapítása, hogy a romák még mindig nehézségekkel néznek szembe az élet számos területén: ez igaz az oktatásra, a munkavállalásra, a lakhatásra, és az egészségügyi ellátásra egyaránt. A valódi megoldást a jelentést készítő 18 szakértő szerint egy átfogó, nemzeti akcióterv létrehozása jelentené, ami sokat javíthatna a roma kisebbség életén.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás során 1 623 599 fő vallotta magát valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozónak hazánkban. A legnagyobb számban romák fordulnak elő a lakosságban, őket követik a németek, szlovákok, románok és horvátok.
A jelentés a diszkrimináció és gyűlöletbeszéd témáját is vizsgálta, ami különösen fontos a nemzeti kisebbségek védelme kapcsán. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz összesen 126 panasz érkezett romáktól, ebből 80 esetben derült fény tényleges törvénysértésre. Az egyik ügy, amit kiemelnek a szerzők, a miskolci roma nő esete, akit a szülészeten sértettek meg emberi méltóságában származása miatt. Egy 2017-es felmérés szerint ugyanakkor a romák többsége nem tesz panaszt akkor, ha diszkriminációt tapasztal. 59% vallott így a munkahelyi incidensek, és 56% a közigazgatásban előforduló megkülönböztetés esetében, mert szerintük „semmi sem fog történni, vagy változni azzal, ha jelentik az esetet.”
A tanácsadó bizottság szerint a hazai társadalmi és politikai légkör nem kedvez a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédnek. Két, közelmúltban végzett EU-s felmérés is alátámasztja ezt. 2018-ban a válaszadók 72%-a volt rossz véleménnyel a muzulmánokról, 64%- a romákról, 32% pedig a zsidókról. A korábbi, 2014-es kutatás szerint ez az arány csak 43, 48, és 16% volt.
Továbbá azt is megjegyzik, hogy sajnálatos módon azok az események, amelyek a pozitív találkozásoknak adhatnának helyet, inkább a gyűlöletkeltés és rasszizmus színterei. Példaként a sporteseményeket hozták fel. A szerzők szintén aggasztónak találták a migrációellenes retorikát, aminek elsődleges célpontjaivá a muszlimok válnak.
Az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a szegregáció csökkentése nagy hangsúlyt kap a jelentés lapjain. A szakértők aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egyelőre a bevezetett intézkedések ellenére sem sikerül megakadályozni a korai iskolaelhagyást a roma fiatalok körében. A roma fiatalokat pedig különösen érinti a probléma, hiszen hatszor olyan gyakori a lemorzsolódás, mint a nem roma származásúak esetében. 2015-ben például a 15 és 64 éves kor közötti romák 16%-a nem végezte el az általános iskolát sem.
A tanulmányok arra is rámutattak, hogy azokban a megyékben, ahol magasabb arányban található roma lakosság, a korai iskolaelhagyás is nagyobb problémát jelent. Emellett a földrajzi alapú, illetve iskolán belül még mindig megfigyelhető szegregációt is aggasztónak tartják a szakértők, akik a szabad iskolaválasztásban látják a probléma forrását. Ehhez kapcsolódóan említik Gyöngyöspatát, ahol 2019-ben ítéltek jogerősen 90 milliós kártérítést roma tanulóknak a hátrányos megkülönböztetés miatt.
Az iskolai szegregáció nemcsak az oktatás színvonalát befolyásolhatja, jelentős hátrányból indítva a roma fiatalokat, és tovább erősítve a sztereotípiákat a későbbi életükre is kihathat, rontva az elhelyezkedési lehetőségeket. Az is kiderül a jelentésből, hátrányos helyzetű tanulók iskoláiban a szakképzett munkaerő hiánya komoly problémákat okoz. Kétségkívül pozitív változás, hogy a felsőoktatásban tanuló romák száma növekszik, ám a szakértők megjegyzik, hogy ez a növekedés még mindig nagyon lassú, hiszen 1%-ról csupán 4-5%-ra emelkedett az elmúlt évtizedben.
Csakúgy, mint az oktatás esetében, a munka világában is találtak megoldásra váró problémákat. Hivatalos adatok szerint a roma férfiak 54,6%-ának volt munkája 2017-ben, a nők esetében ez a szám azonban csupán 35,9%, így az első és legjelentősebb probléma a munkanélküliség. Bár javuló tendenciát mutatnak a foglalkoztatási adatok, a két nem közötti szakadék továbbra is jelentős. Ráadásul általánosságban véve a munkanélküliség jóval gyakoribb a roma lakosság körében, mint a többségi társadalom tagjai között. A roma nők pedig különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen esetükben 2,6-szor alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, mint a többségi társadalom nőtagjai esetében. A 2011-es népszámlálás szerint a gazdaságilag aktív korú népesség majdnem fele munkanélküli.
A közmunkaprogramokra is kitér a tanulmány, amiről azt a megállapítást teszik, hogy hasznos lehet a földrajzi egyenlőtlenségek mérséklésében, ám veszélyeket is rejt magában, hiszen sokszor nem jelent stabil munkahelyet és megfelelő keresetet, sőt, akár az iskolaelhagyásra is motiváló tényezőt jelenthet.
A jelentésből megtudhatjuk, hogy több mint 700 hazai településen 1394 romák lakta szegregátum található. A civil szervezetek beszámolói alapján a kisebbségek lakhatása szempontjából a két legégetőbb probléma a megfizethető és megfelelő állapotú lakás megtalálása. Szomorú tény, hogy az esetek majdnem felében nem megfelelő az ingatlan állapota: a leggyakoribb, hogy nincs bekötve a víz vagy komfort nélküli házakba kényszerülnek a roma családok. A másik problémás pontot a fűtés, és a lakás fenntartási költségei jelentik.
A szerzők a kilakoltatásokat is kritikával illetik, méghozzá azért, mert adataik szerint 15 év alatt jelentősen emelkedett a lakáskiürítések száma, csak 2018 második negyedévében 1355 lakáskiürítési eljárás indult. A tanácsadó bizottság a szociális lakásrendszer fontosságát is hangsúlyozza a jelentés kapcsolódó részében, amit azzal indokolnak, hogy jelenleg a teljes lakásállományának csupán alig 2%-át fordítják ilyen célokra.
Az egészségügyi ellátás javítását egy átfogó akcióterv létrehozása segíthetné elő a szakértők szerint, aminek egyik oka, hogy a szegénység és az egészségi állapot között egyértelmű kapcsolat van. Ennek következményei megmutatkoznak abban is, hogy a leggyakoribb betegségek, mint például vérszegénység vagy asztma kétszer olyan gyakran fordulnak elő romáknál, mint a lakosság többi részénél. A jelentésben kiemelt egyik legnagyobb probléma az egészségügyi és szociális ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, ami elsősorban a roma nőket és gyermekeket sújtja.
A jelentés készítését több magyar városban, így Miskolcon, Gyulán, Békéscsabán, Budaörsön és Budapesten tett látogatás segítette.
A kiemelt kép illusztráció. Forrás: pixabay.com
Szopkó Zita
Három budapesti hajléktalanellátó intézményt kérdeztünk arról, hogyan érintette őket a koronavírus, mit tanultak tavasszal, és mivel készültek a második hullámra. ...
Magyarországon a háztartások mintegy tíz százaléka számít energiaszegénynek, azaz nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét,...
A romák integrációja kapcsán gyakran hallani költséges projektekről, illetve arról, hogy a társadalomnak kötelessége lehetőséget biztosítani a hátránnyal induló tagjainak....
Sokaknak a romákról elsőként a szegénység jut eszébe, a szegényekről pedig a cigányság. Pedig a hazai szegények többsége nem roma....
