Eredetileg idén év végén járna le annak a 2,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás felhasználásának határideje, amit a kőbányai önkormányzat kapott a Hős utcai szegregátum felszámolására. Utánajártunk, hogy mennyit költöttek belőle eddig, és azt is megnéztük, mi a helyzet most a Hős utca 15/A-B lakótömbben.

 

A Hős utca neve mára összemosódott a droghasználattal, a szegénységgel és más társadalmi problémákkal. Az utcán sétálva először a két háztömb között elterülő nagy füves terület tűnik fel, ami a napsütésben egészen idilli képet mutatna, csak a földön elszórva heverő régi magnószalag és szemétdarabok rontják az összhatást. A helyszínen tevékenykedő Kontúr Egyesülettel jártuk be a környéket, akik azt is elmondták, hogy mióta sikerült megoldani a hónapokig halmozódó szeméttenger eltüntetését, azóta sokkal barátságosabb a környék.

Ennek ellenére nem lehet nem észrevenni, hogy az épület siralmas állapotban van, a lakások nagy része üresen áll, az ablaktáblából kiszakított, vagy épp lefalazott ablakokkal. Az üresen álló lakásokban otthagyott bútorok és törmelék fogad. A B épület láthatóan sokkal rosszabb állapotban van, mint a másik tömb, ez azonban mindig is így volt.

Eddig mindössze a támogatás felét költötték el

Az utóbbi évek során kialakult áldatlan állapotokra a kőbányai önkormányzat megoldása a szegregátum felszámolása lenne, ami 2018-ban rohamtempóban kezdődött el, ám továbbra sem látni, hogy mikor lesz vége. A Belügyminisztérium 3 éve, 2017. decemberében döntött arról, hogy 2,1 milliárd támogatást ad a kőbányai önkormányzatnak a Hős utca 15/A-B rehabilitációjára és a szegregátum felszámolására. Ennek határideje 2019. december 31. volt, azonban ezt később meghosszabbították egy évvel, vagyis 2020 végéig. Kíváncsiak voltunk, hogy áll jelenleg a támogatás felhasználása, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a X. kerületi Önkormányzathoz.

Arra a kérdésünkre, hogy a tervek szerint mikor fejeződik be a társasház helyzetének rendezése, az önkormányzat nem tudott választ adni: „Az egyeztetési folyamat és az ingatlanátruházási ügyletek időigénye nem látható előre, így a felhasználás vonatkozásában sajnálatos módon ütemezést nem tudunk a rendelkezésére bocsátani.”

A járványhelyzetre való tekintettel online formában megtartott novemberi közmeghallgatáson is szóba került a Hős utca. „A támogatás jelentős részét felhasználta az önkormányzat, a hosszabbítás lehetőségét pedig vizsgálja” – fejtette ki ekkor a kerületi fideszes polgármester, D. Kovács Róbert Antal.

Ez a kijelentés azonban nem teljesen állja meg a helyét, hiszen az adatigénylésünkre kapott válaszból az látszik, hogy az elmúlt három év során bő 1,2 milliárd forint, vagyis a 2,1 milliárdos támogatás nagyjából fele került felhasználásra.

Ennek legnagyobb részét, 607 millió forintot ingatlanvásárlásra, illetve felújításra költöttek, ami a jelenlegi Hős utcai lakók elhelyezése miatt vált szükségessé.

Az X. kerületi önkormányzat adatszolgáltatásából kiderült az is, hogy az évek során 38 milliót költöttek a „közegészségügyi helyzet javítását célzó” munkálatokra, ahová a család- és gyermekvédelem, valamint a szociális gondoskodás is tartozik.

Ez az összeg nem a bevallottan Hős utcaiak érdekképviseletével foglalkozó Kontúr Egyesület tevékenységére utal, ugyanis ők 2019. január végén értesültek arról, hogy április 30-ig el kellett hagyniuk az önkormányzattól bérelt helységüket, amit közösségi térként használtak. A döntést azzal indokolták, hogy a lakótömb nemsokára felszámolásra kerül – ez azóta sem történt meg. Az önkormányzat ezután a főként alkohol-, és drogprevencióval, valamint rehabilitációval foglalkozó Emberbarát Alapítványt kérte fel arra, hogy nyújtson a Hős utcaiak számára segítséget.

A támogató okirat módosítása szerint a felhasználási határidő egy alkalommal, egy évvel hosszabbítható meg, ezután a fel nem használt támogatásrészt vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.

A hosszabbítás ügyében kerestük a kerületi polgármestert, aki arról tájékoztatott, hogy a járványügyi készültség és a veszélyhelyzet miatt 180 nappal hosszabbodnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásból megvalósuló programok. A Hős utca esetében így a határidő 2020. december 31-ről 2021. június 29-re módosult. Az azonban kérdéses, hogy a nagyjából fél éves hosszabbítás elegendő lesz-e arra, hogy maradéktalanul felhasználják a 2,1 milliárdos összeget.

A problémák nem oldódnak meg, csak elköltöznek

A Hős utca 15/A-B épületben a lakások kicsit több mint fele van önkormányzati tulajdonban, ezeket azonban 2010 óta nem adják bérbe, így elsősorban a magánlakások helyzetét kellett rendezni. Az önkormányzat átlagosan 4-6 milliót kínált egy lakásért, a 122 lakástulajdonos többsége azonban nem fogadta el ezt az ajánlatot – derült ki a Hős utca hangjai blogról. Ezért a kerület vezetése kisajátítási eljárásokat kezdeményezett 2019-ben. A polgármester az összeget azzal indokolta, hogy a Hős utca Budapest legolcsóbb területe, elemzések szerint egy négyzetméter átlagosan 75 ezer forintba kerül itt.

A Kontúr Egyesület is kevésnek találja az összeget, főleg mivel a 8. kerületben hasonló állapotban lévő lakások piaci ára is 10-15 millió körül mozog. Ráadásul az értékbecslő 2017-es adatok alapján dolgozott, azt állítva, hogy ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok, pedig szerintük azóta jelentősen felmentek az ingatlanárak.

„A Kontúr álláspontja szerint annak kellene célnak lennie, hogy ezek az emberek lakásból lakásba tudjanak menni, ne váljanak hajléktalanná és ne kelljen vidékre költözniük.” – mondta el Mihály Bulcsú, az Egyesület alelnöke.

Bulcsú kérdésünkre azt is elmondta, hogy azok a lakók, akik már első körben elfogadták az önkormányzat által ajánlott összeget, leggyakrabban vidéken találtak új lakást maguknak. Szerinte a legnagyobb gond a telepfelszámolással a koncepció és az átgondolt program hiánya, hiszen így a szegénység, illetve az abból eredő problémák nem oldódnak meg, csupán más kerületekbe, vagy vidéki városokba helyeződnek át.

Az átlag 4-5 millió mellett az önkormányzat később már cserelakást is ajánlott fel néhány tulajdonosnak. Ha a cserelakás többet ér a kisajátított lakásnál, a különbözetet a tulajdonosnak kell fizetnie. Ezzel kapcsolatban is merültek fel problémák, az egyik lakónak például az Egyesület elmondása szerint egy nagyjából 25 négyzetméteres lakást ajánlottak egy másik kerületben, amiért 20 milliót kérne az önkormányzat.

Lefalazott lakások, magas közös költség

Két Hős utcai lakástulajdonossal is tudtunk beszélni, mindketten a nevük elhallgatását kérték, mert elmondásuk szerint visszaüt a lakókra, ha névvel nyilatkoznak. Egyikük elmondta, hogy a 2010-es évek elején vásárolta párjával közösen az ingatlant, ekkor még nem tudták, hogy milyen a környék. Elsősorban anyagi megfontolásokból döntöttek a Hős utca mellett, és mert nem akartak vidékre költözni. De azt is hozzátette, hogy „soha többé X. kerület”.

A legnagyobb probléma szerinte abból ered, hogy a kerület vezetése elhatárolódik a Hős utcától és minden lakót a bűnözőkkel és drogosokkal azonosítanak. Nekik 4,5 millió körüli összeget ajánlottak, illetve a jelenlegi lakásuk beszámításával egy másik ingatlanhoz juthattak volna további 5 millióért, ami azonban felújításra szorult, és azt is nekik kellett volna finanszírozni: „kívül-belül salétromos volt, omlott róla a vakolat” – mondta.

A másik megkérdezett több mint 10 éve lakik családjával a Hős utcában egy 30 négyzetméteres ingatlanban. Mivel gyerekekkel költöznének, ők kizárólag egy hasonló paraméterekkel rendelkező cserelakást tartanának elfogadhatónak. Két évvel ezelőtt azonban lakás helyett 5,6 millió forintot kínáltak neki, amiből Budapesten nem tudnának lakást venni. A helyzetet nála bonyolítja, hogy az ingatlan nem az ő nevén volt, a családjától örökölte. Azóta ezt sikerült elrendeznie, de ennek ellenére nem történt előrelépés az ügyben. „Már tényleg csak azok maradtak itt, akik idáig csöndben szenvedték azt, ami a Hős utcában volt.” – tette hozzá.

A folyosón összefutottunk egy harmadik lakóval is, aki pár perc beszélgetés után a használaton kívüli lakások lefalazására terelte a szót. Az ajtók lefalazására azért került sor, mert áldatlan állapotok uralkodtak a lakótömbben: a kibontott lakások miatt rendszeres volt a beázás, megjelentek az élősködők, de talán a legjobban az írja le a problémát, hogy Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke elmesélte: egyszer a gyerekek kezéből egyméteres kardot vettek ki, amit az egyik lakásban találtak.

A lakó elmondása szerint egy hétfői napon érkeztek a munkások, összesen 3-4 lakás külső ajtaját falazták le, a többi, körülbelül 30 lakásba továbbra is szabad a bejárás, ami „olyan, mintha semmit sem csináltak volna.” A Kontúr Egyesület is ezen az állásponton van: „el fognak fagyni a vezetékek, és újabb ázások lesznek, a szomszédoknál pedig iszonyatos hideg lesz és kétszer annyiba fog kerülni a fűtés.”

A kiadások szempontjából érdemes megemlíteni, hogy a közös költség összege most sem alacsony: a Magyar Narancs értesülései szerint két évvel ezelőtt a Hős utcai lakástulajdonosok 9, illetve 25 ezer forintot fizettek havonta, attól függően, hogy van-e vízóra a lakásban. Az egyik általunk megkérdezett lakó is hasonlóról számolt be, ők majdnem 12 ezret fizetnek, de elmondása szerint ez csak a vízórás, 25 négyzetméter körüli lakásokra igaz, akiknek nincs vízórája, azoknak még magasabb, közel 30 ezer a közös költség.

Ez az összeg azzal magyarázható, hogy a társasháznak tetemes tartozásai voltak. A 2,1 milliárdos támogatásból eddig több mint 200 millió forintot költöttek a tartozások kiegyenlítésére, valamint a közös költség megfizetésére, azonban enne ellenére a közös költség összegét nem csökkentették. „Élnek egy ilyen romhalmazban, ahonnan mindjárt ki akarják rakni őket, és sokkal magasabb a közös költségük, mint bárkinek a városban.” – tette hozzá a Kontúr elnöke.

Szopkó Zita

 

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.