A 2010 óta működő Utcajogász Egyesület önkéntesei a szabadidejükben segítenek hajléktalan és lakhatási gondokkal küszködő embereknek. Jogi tanácsokat adnak, beadványokat írnak, peres képviseletet vállalnak ingyen, mert hisznek abban, hogy a szegényeket is megilletik az emberi jogok és a törvény előtti egyenlőség. Minden pénteken kitelepülnek a Blaha Lujza térre, de email-ben és telefonon is elérhetik őket a segítségre szorulók. Az egyesület egyik önkéntes jogászával, Mekler Kingával beszélgettünk a tevékenységükről és a hajléktalanokat büntető törvényről.

Pontosan mivel foglalkoztok az Utcajogász Egyesületnél? Mióta csináljátok ezt és miért?

Az Utcajogász Egyesület a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért dolgozik. Célunk, hogy elérjük, hogy ebben a csoportban is érvényesülhessenek az emberi jogok, különösen a szociális jogok, és biztosított legyen mindenki társadalmi-politikai részvétele, valamint törvényileg és gyakorlatban is mindenki számára garantált legyen a méltó lakhatáshoz való hozzáférés.

2010 óta működik az egyesület. Lassan 9 éve minden pénteken két jogász ingyenes jogi tanácsot ad hajléktalan és szegény embereknek a Blaha Lujza téren.

Tavaly a csoportunk tagjai 52 pénteken voltak kint a Blahán, minden pénteken két-két órát, így 104 munkaórában nyújtottunk ingyenes küszöb nélküli ügyfélfogadást a rászorulóknak. Összesen 361 ügyet vettünk fel, amelyek 80%-ban tudunk valamiféle érdemi segítséget nyújtani ügyfeleinknek: vagy beadványírásban, vagy személyes ügyintézésben, esetleg képviseletben elsősorban lakhatási kérdésekben. Összesen tizenegy esetben nyújtottunk ingyenes peres képviseletet. Ez körülbelül 578 munkaórát jelent.

Különleges projektjeink:

▪ szabálysértési eljárás alá vont hajléktalan emberek képviselete
▪ bíróság előtt képviseltük a Város Mindenkié Csoport lakhatási aktivistáit
▪ az Utcajogász jogklinika tantárgy keretein belül oktatunk az ELTE jogtudományi karán,
▪ gyerekotthonban élő gyerekeket hétköznapi jogi ismeretekre tanítunk,
▪ más civil szervezetekkel közösen egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozunk.
▪ kunyhólakók érdekvédelme

A közvetlen segítségnyújtáson túl az Utcajogász a hajléktalan és lakásszegénységben élők számára a mindennapi életüket érintő legfontosabb jogszabályokból kiadványokat, jogi kisokosokat készít a jogszabályok tartalmának összefoglalásával, nyelvezetük egyszerűsítésével, valamint a lényeg kiemelésével, amelyek az önálló és jog- és érdekérvényesítéshez adnak eszközt az érintettek számára.

Kaptok fizetést a munkátokért, vagy ingyen dolgoztok a szabadidőtökben?

Önkéntesen dolgozunk, jelenleg tizenkilenc önkéntesünk van, emellett további négy önkéntes aktivista segíti az Utcajogász munkáját. Főleg teljes állás vagy egyetem mellett végzi mindenki a feladatát a szabadidejében. 2019-re felmerült az igény, hogy legyen a működéssel kapcsolatos teendők elvégzésére részmunkaidőben dolgozó koordinátorunk, ezért kialakítottunk két ügyvezetői, projektmenedzser pozíciót.

Te mióta vagy az Utcajogász önkéntese, és mit dolgozol egyébként?

Szeptemberben lesz 5 éve, hogy csatlakoztam az Utcajogászhoz, és az Eversheds Sutherland Ügyvédi Iroda munkatársa vagyok.

Hol érhetik el az Utcajogászt a segítségre szorulók?

Péntekenként 15:00-17:00 óra között Budapesten, a Blaha Lujza téren van az ügyfélfogadás. Az esetek nagy részében az utcajogászok nem kizárólag helyben, a téren adnak tanácsot, hanem az egyes ügyekben végig részt vállalva működnek közre hatósági eljárásokban, hivatali ügyintézésekben, szabálysértési ügyekben, és nagyszámú kilakoltatással kapcsolatos eljárásban. Az ügyek vitelében fontos szempont, hogy – amennyire az esetek jellege azt lehetővé teszi – a jogászok a hajléktalan és lakásszegénységben élő ügyfelekkel együttműködve, közösen dolgozzanak, így fejlesztve az érintett emberek állampolgári- és jogtudatosságát.

Fordulhatnak még hozzánk az ügyfelek e-mailben az [email protected] címen, vagy sürgős kilakoltatási ügyben telefonon. Illetve ügyeletet tartunk fenn az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” szabálysértési ügyek kapcsán: ingyenes, éjjel-nappal hívható jogsegély-vonalat működtetünk az eljárás alá vont hajléktalan emberek számára. Az Utcajogász Egyesület mindent megtesz azért, hogy a hajléktalan emberek ugyanolyan jogi segítséget kapjanak, mint azok, akik ezt meg tudják fizetni.

Mik a leggyakoribb ügyek, amelyekkel hozzátok fordulnak?

Elsősorban lakhatással, kilakoltatással, végrehajtással kapcsolatos kérdésekben fordulnak hozzánk az ügyfeleink. Ezen kívül lakcímmel, különböző segélyek igénylésével, illetve a jogosultságok fenntartásának igazolásával kapcsolatban. Igyekszünk segíteni szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban, szegénység miatti gyermekkiemeléssel, ellátó intézményekkel kapcsolatos ügyekben.

Mit gondolsz a hajléktalanságot büntető jogszabályról, és az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint ez nem alkotmányellenes?

A tényállás valójában egy élethelyzetet, az utcán való élést minősíti büntetendőnek, amely önmagában súlyos krízishelyzetet jelent az érintetteknek, akik valódi alternatíva helyett kénytelenek a közterületen élni, – nincs legitim indoka annak, hogy a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet kriminális magatartássá nyilvánítson a törvényhozó, – az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették, és ezért a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el, – sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére. Mindezek alapján álláspontunk szerint a Szabs. tv. 178/B. § az Alaptörvény II. cikkébe ütközik, ezért alaptörvény-ellenes.

Azt gondoljuk, hogy a szabályozás célja valójában az, hogy a közterületi hajléktalanság láthatóságát megszüntesse és a hajléktalan embereket az elzárás kilátásba helyezésével szállókra kényszerítse. Sem a szociális szolgáltatók, sem a hatóságok, sem pedig a büntetés-végrehajtás szervezete nincs azonban felkészülve a jogszabály betartására, méltatlan és visszaélésre alkalmas a jelenlegi helyzet.

Nem lehet büntetőpolitikai eszközökkel kezelni a szociális problémákat.

A módosítás várható hatása, hogy előbb-utóbb a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak el, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz.

Az intézményi és hatósági diszkrimináció mellett a hajléktalan emberek gyakran politikai és társadalmi megbélyegzésnek is ki vannak téve. Az biztató, hogy a különösen a köztéren élő hajléktalan embereket stigmatizáló kormányzati kommunikáció és intézkedések ellenére egy 2013-as közvélemény kutatás alapján a lakosság nagy része szerint segíteni és nem büntetni kell a hajléktalan embereket, de a politikusi és a médiában is gyakran felbukkanó szegényeket hibáztató vagy kirekesztő beszéd még így is érezteti hatását. A szélesebb közvélemény ennek köszönhetően gyakran felszínes, sztereotípiákon alapuló ismereteket tud csak szerezni a hajléktalanságról és a lakhatási problémákról.

A lakhatási nehézségek kapcsán a sajtó, a közvélemény és a főbb pártok ingerküszöbét egyaránt szinte csak a devizahitelesek problémája vagy csak az utcai hajléktalanság látható része éri el, és velük azonosítják az egyébként jóval szélesebb rétegeket érintő és összetettebb lakhatási válságot.

A “közterületen életvitelszerű tartózkodás” szabálysértési eljárásában alkalmazott intézkedések szerintünk különösen méltatlan és megalázó módon bánnak a hajléktalan emberekkel, hiszen az eljárás alá vont személyek nem vehetnek részt személyesen a tárgyaláson, hanem bilincsben általában egy közeli szobában monitoron keresztül követhetik az eljárást. Az Utcajogász képviseletet ellátó ügyvédei elkötelezettek abban is, hogy ez ellen a megkülönböztetés és méltatlan és értelmetlen bánásmód ellen tiltakozzanak.

Szerinted mi lenne a jó megoldás a hajléktalanságra? Nyilván az, ha mindenkinek lenne hol laknia, de büntetés helyett mit kéne tennie az államnak azokkal, akiknek nincs?

Magyarországon egyre nagyobb tömeget alkotnak a gazdaságilag – társadalmilag leszakadó rétegek, nő a szegénység, a lakosság kb. egy negyede súlyosan nélkülöző. A szociális ellátások jelentős részéért több mint 3000 települési önkormányzat felel, ami erősíti a szegénységben élő emberek kiszolgáltatottságát a helyi hatalmi viszonyoknak, valamint az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek és önkényes döntéseinek.

A szociális juttatások leépítésének következtében a szegénység kiterjedtebb és mélyebb, mint a rendszerváltás óta bármikor.

A rossz jövedelmi viszonyok, a lakhatási támogatási rendszerek szinte teljes hiánya, a tartós munkanélküliség és az alacsonyan fizetett közmunka negatívan hatnak az emberek lakhatási helyzetére is. Ráadásul rendkívül kicsi a megfizethető bérlakások aránya. Az elmúlt huszonöt évben nem volt és jelenleg sincs koherens, központi lakáspolitika, és hiányzik a lakhatásért felelős állami intézményrendszer.

Az egyedüli következetesen kirajzolódó irány az országos politikában, hogy a költségvetés lakhatásra szánt kiadásainak a nagyobb része ingatlantulajdonlást ösztönző és a jobbmódúak lakhatását segítő lakhatási támogatásokra megy, míg a valóban rászorulóknak egyre kevesebb támogatás jut.

Kérdezett: Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az Utcajogász standja a Blaha Lujza téren (forrás: Utcajogász/Facebook)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!