A politikusok hagyják békén a gyerekeket! – Az egyéves EKINT-kutatás eredményei

majus1_gyerekek_partpropaganda

 

Számos alkalommal írtunk már arról, hogy választott képviselőink, polgármesterek és más közszereplők hogyan használnak óvodás- vagy iskoláskorú gyerekeket politikai haszonszerzés céljából. A megalázó és jogsértő gyakorlat elterjedt voltára tekintettel az Eötvös Károly Intézet (EKINT) tavaly áprilisban átfogó programot indított, hogy a közvélemény és a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozók számára nyilvánvalóvá váljon, egy demokráciában mi az, ami az oktatás és a politika viszonyában még elfogadható, és mi nem.

 

columbo

 

Az EKINT 179 pedagógus és diák részvételével végzett, országosan nem reprezentatív felmérése azt volt hivatott feltárni, mennyire elterjedt a politikai szféra és az iskolai ünnepségek összefonódása ma Magyarországon. Korábban az intézethez pedagógusoktól érkezett jelzések alapján a kutatók feltételezték, hogy főként kisebb települések önkormányzatai elvárják az iskoláktól az önkormányzat ünnepi műsorának szervezését, vagy az azon való részvételt.

A vizsgálat főbb megállapításai:

  • a válaszadók 67%-a számolt be arról, hogy előfordult már, hogy az önkormányzat nemzeti, állami vagy egyéb ünnepekről megemlékező rendezvényén részt vettek iskolája tanárai, dolgozói, diákjai
  • 54%-ának iskolájában vett már részt politikus az iskolai ünnepségen
  • az ötvenezer főnél kisebb településeken 89% az aránya azoknak, akik szerint az önkormányzat ünnepségén az iskola is részt vett valamilyen formában, és az iskolai ünnepségek 62%-án vett már részt politikus

Miért baj az, ha a település polgármestere, országgyűlési képviselője, vagy éppen a NAV elnöke együtt ünnepel az iskolásokkal március 15-én? Miért nem örülünk szülőként (nagyszülőként, nagynéniként, unokatestvérként) annak, ha gyerekeink az önkormányzat által szervezett kormányablak, térfigyelő kamerarendszer, vagy szennyvíztisztító átadási ceremóniákon szerepelhetnek, a róluk készült fotókat pedig közzéteszik a közösségi oldalakon?

Esetleges felháborodásunknak – amely leginkább abból fakad, hogy a politikusok a legkiszolgáltatottabbakat használják fel céljaik elérésére – nemcsak érzelmi, de jogi alapja is van. A köznevelési törvény 24. § (3) bekezdése ugyanis tiltja a párttal vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenységet, amíg az oktatási intézmény ellátja a gyerekek felügyeletét.

Az EKINT elemzésében hangsúlyozza, hogy a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezése mindenkire vonatkozik: intézményvezetőkre, óvónőkre, pedagógusokra, csakúgy, mint az önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre.

Nem is olyan régen, néhány évtizede, még az iskolai nevelés része volt, hogy a gyerekek egyenruhában, különböző alakzatokban ünnepeltek, tisztelegtek az iskolai rendezvényeken, az ezekre ellátogató politikusnak pedig műsorral készültek. Az iskolán kívüli programoknak az úttörőmozgalom adott keretet, melynek kiemelt célja volt, hogy a gyerekeket játékos formában, csapatépítő tréningeken nevelje „a párt iránti szeretetre és hűségre, a proletár nemzetköziségre”. Egészen 25 évvel ezelőttig a gyerekek hétköznapjainak része volt a politika, pontosan szabályozva az iskolai és szabadidős tevékenységek körét és a közös ünneplés kereteit (ld. kötelező május 1-jei felvonulások).

 

tallai_ gyerekek2

 

Úgy látszik ma a magyar társadalom jelentős része kollektív amnéziában szenved, iskolaigazgatók, óvodavezetők, szülők ezrei tekintik teljesen természetesnek azt, hogy a pártpolitika – helyi képviselők és országos politikai vezetőkön keresztül – besétál, beletapos, belerondít a gyerekek életébe, sőt, kifejezetten büszkék arra, hogy patronáltjaik milyen szépen szerepelnek a politikai eseményeken.

A fenti képet ebből a szempontból némiképp árnyalja, hogy az EKINT felmérése szerint a gyerekek szerepeltetése önkormányzati/állami ünnepségeken korántsem önkéntes jellegű. A kérdőívet kitöltők 43 százaléka szerint a gyerekek és a szülők számára az iskola egyáltalán nem biztosított lehetőséget arra, hogy dönthessenek, részt vesznek-e az önkormányzattal közös ünnepségen. Ahol volt döntési lehetőség, ott is csupán az esetek 11 százalékában kért az intézmény írásbeli hozzájárulást – a többi esetben csak megüzenték a szülőknek, hogy lesz ilyen esemény. A válaszadók 22,5 százaléka szerint ugyan formálisan volt lehetőség a döntésre, de a részvétel valójában nem volt önkéntes. Az önkéntesség hiányát azzal indokolták, hogy a részvétel az igazgató szóbeli vagy írásbeli instrukcióján alapult (56%), illetve hogy osztályfőnöki órán hirdették meg a részvételt (33%).

 

tallai 3

 

A fenti eredmények különösen aggasztóak annak fényében, hogy a köznevelési törvény értelmében – az EKINT magyarázata szerint – „a pártpolitika tilalma nem feltételes, a közoktatási intézmények a szülők hozzájárulásával sem vonhatják be a gyerekeket pártpolitikai tevékenységbe.” Amikor a szülő döntésével – szükségszerűen – kifejezésre juttatja politikai nézeteit, illetve magatartásából ilyen következtetés vonható le, alappal tarthat attól, hogy gyermekét hátrány érheti. Ezt az állítást igazolja, hogy a válaszadók 55 százaléka szerint a diákok és szüleik azért vettek részt az önkormányzattal közös ünnepségen, mert vagy nem akartak kilógni a sorból (33,6%), vagy retorziótól tartottak (21,8%). Azért ehhez hozzá kell még tenni azt a 22 százaléknyi „egyéb” választ is, mely szerint (1) az iskola és az önkormányzat közös ünneplése hagyomány a településen, vagy (2) a gyerekek és a szülők egyaránt örülnek a diákok fellépési lehetőségnek.

 

gyerekek_karacsony

 

A szereplési lehetőség biztosítása önmagában nem vezet jogsérelemhez, de az igen, ha politikusok, hivatalok az óvodás és iskolás gyerekek szereplését kérik/elvárják a különböző állami és önkormányzati ünnepségeken, egyéb eseményeken. A gyerekek és a tanárok nem kötelezhetők arra, hogy műsorral készüljenek az ilyen ünnepeken – áll az Intézet tanulmányában.

A politikusok önmérsékletére lenne szükség ilyen helyzetekben: sem direkt, sem indirekt módon nem késztethetik az iskolákat, a gyerekeket az ünnepségeken való fellépésre vagy akár cak részvételre. A politikusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a fellépés alkalmával a gyerekeknek nem kell pártpolitikai beszédeket hallgatniuk, és nem használják fel őket politikai népszerűségük növelésére, például fotóik közlésével.

 

orban gyerekek

 

Az a gyakorlat, hogy a közoktatási intézmények politikus vendéget hívnak meg ünnepségeikre, azt a veszélyt rejti magában, hogy az ünneplő gyerekek és szülők könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek végighallgatni egy olyan politikus beszédét, akinek a mondanivalóját más helyzetben nem hallgatnák meg. A kérdőívet kitöltők 56 %-a szerint az iskolai ünnepségen való részvétellel a politikus saját népszerűségét növelte.

A politikus gyerekeket is érintő iskolai látogatásának egyetlen elfogadható célja az lehet, hogy a demokráciára nevelésben segítse az iskolákat a demokratikus intézmények működésének bemutatásával.

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) már többször felemelte a szavát a jelenség ellen, idén januárban pedig nyilatkozatban szólította fel a politikusokat, hogy hagyják békén a gyerekeket. Még tavaly novemberben ajánlást fogalmaztak meg politikusok számára, melyet el is küldtek az országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy írják alá azt a nyilatkozatot, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyerekeket nem használnak politikai célokra. A nyilatkozatot eddig mindössze 15 politikus írta alá, kormánypárti egy sincs közöttük. (Az Eötvös Károly Intézet felmérésének eredményeiről bővebben itt olvashat. Az intézet tavaly nyáron publikált tanulmányának pedig itt nézhet utána.)

 

kosa_gerek

 

Vitrai Barbara

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Gábor Bácsi

    Egyrészt Kropotkin ( ha már idézzük). Másrészt nem haltak ki a kormányoldalon a gondolkodók, csak a baloldal ignorálni akarja őket. Mondjuk fordítva is igaz. De ha ennyire vereséghangulat van, akkor megérdemlik. Önmagát beteljesítő prófécia..)

  • Moderate

    Mert azt hiszi mindenki sunnyogással megűszhatja a diktatúrát is, erre semmiféle garancia nincs.Afelé tartunk, aki nem látja, hülye. Diktatúrában bármit megtehetnek, bármidet elvehetik, és nem tehetsz ellene semmit. Ezt jó lenne tudatosítani mindenkiben.

  • fukusimai
  • aser

    Amikor egy ellenzéki elhiszi,hogy a diktátortól kapja a fizetését és ő ezért hálával tartozik,elveszett a demokrácia részére.

  • http://hartland.blog.hu Holger Hartland

    Nem tehetetlenség az, ha valaki nem kér a kommunistákból. Az emberek nem tehetetlenek, hanem Vágó Gábornál meg a többi komcsinál még Orbánt is jobbnak tartják. Az “Orbánnak nincs alternatívája” ennyit jelent: jelenleg nincs, mert akik jelenleg ezt a szerepet játsszák, azok nem alternatívák, hanem szarok.

    • Veszely Judit

      Hol vannak ma kommunisták? Akik szabad választásokon mandátumot szereznek, és betartják a demokratikus szabályokat, mitől azok?Vágó Gábor olyan messze áll a kommunistaságtól, mint ön a józan észtől. Orbánnál mindenki jobb, /kivéve a Jobbikot/.

      • http://hartland.blog.hu Holger Hartland

        A baloldal bal szélén, ott vannak. Nevezhetném őket radikális/alternatív baloldalnak, de jó lesz ide a komcsizás is. :) A demokratikus szabályokat persze, hogy betartják: próbálnák csak meg nem betartani… ahhoz nincsenek elegen és nem elég erősek.

        De sikerült a kommentemnek egy mellékes aspektusára válaszolni, ugyanis nem az a lényeg, hogy lekommunistázom-e VG-t, hanem hogy a balos ellenzék már megint az emberekben keresi a hibát maga helyett, amiért nem kap elég szavazatot.

  • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

    A ‘savazas’, hogy nem igy kene, hanem maskepp, az nem tanult tehetetlenseg, hanem ugynevezett kritika. Ha azt is megmondja az illeto, hogy hogy kene, az meg konstruktiv valtozata. Sok baja van a magyar tarsadalomnak, a tanult tehetetlenseg is az, valoban, de egy masik a vitakeptelenseg. Hogy ha valaki nem ert egyet, az egybol kapja a cimket, hogy lehuz, meg frocsog. Hat nem. Aki fotelforradalmarkodik, azt nem basztatni kell, az epp az elso lepest teszi meg. Es tegyuk hozza, hogy a valasztasokon a fotelforradalmar pont ugyanugy egy szavazattal jatszik, mint az utcara jaro. Tehat, ha valamikor, hat most aztan kulonosen nem erdemes ezzel basztatni senkit. De, hogy hozzak meg egy par ervet:
    – Trump az online mediaval nyert.
    – Az ISIS a social mediaban iszonyu sikeresen kampanyolt.
    – A BKK-TSystems balheban is a fotelforradalmaroknak koszonheto, hogy a nemetek odahatottak. Meg az is, hogy ekkora balhe lett sztem.

    A fotelforradalmar slacktivist remekul hasznalhato az online terben az uzenet terjesztesere, meggyozesre (nem veletlen fizetnek egyes allamok trollokat). Persze jobb, ha ennel tobbet csinal, de erre biztatni kell, nem meg elidegeniteni.

    Amugy egyetertek: a tanult tehetetlenseg, ami valojaban az ‘ugysem sikerul’, ill. a kifogaskeresesben mutatkozik meg, marha karos. Es aktivizalassal lehet ellene kuzdeni. Olyan ugyek megoldasaval, amire van rahatasa az illetonek, amibol sikerelmenye lesz. Es igy a kicsiktol a nagyok fele haladva tudatos es felelos polgarokat lehet kepezni. A bkk ugyre visszaterve, nekem ettol nyilt ki a bicska a zsebemben – mert azt uzente a feljelentes, meg utana a kommunikacio, h te csak ne akarj itt megjavitani semmit. Ne szolj bele, nem a te dolgod. Semmi nem az. Hat de!

  • Mészáros Jenő

    Cseszd meg, a forintnak nincs is kamatszintje! Legalább is a tiédnek.
    0,1%-ot adnak érte, de háromszázszor ekkora kamatot kérnek.
    És még a 0,1 %-ot is megadóztatják.
    De azt is, ha csak felveszed a tegnap betett pénzedet. Ha jól jársz, a 95 %-t visszakapod.

    Valahogy az Eurónál is ugyanez e helyzet. Ott is ilyen kamatszintet harcolt ki nekünk Eltolcsy kurmányunk és bankrendszerünk.

    • Darázsvarázs

      Mennyi is 0.1-nek a háromszorosa? 0.3. Magyarországon nincs 0.3%-os kamat. A “tegnap betett pénzedért” sem 5%-os levonás van, hanem 0.5%-os. Tehát számolni nem tud, gondolkodni nem tud, és mégis belepofázik olyasmibe, amiről fogalma sincsen!

      • Mészáros Jenő

        Na kis barátom:

        Én háromszázszoros kamatról írtam, tehát nem értem a fejtegetésedet a
        háromszoros akármiről.

        A matematika mai állása szerint 0,1×300=30

        Tehát:

        Ennyit ad a bank: DIREKT BETÉT 1*2 HÓ 0,1%

        Ennyit kér a hitelért: Provident kölcsön

        500.000,-Ft összegű, 30 hónapos futamidejű kölcsön esetén a THM 24,89%

        Nos, valóban nem háromszázszoros, csak 249 szeres a különbség.

        De ha nagyon rákeresek, találok olyat is ahol meglesz a 30 %-os hitelkamat.

        ————————————————————————————

        A bankpénztári készpénzfelvétel díja bankonként változó, de kedvezőtlenebb
        esetben elérheti a 1,5 %-t. Ugyanakkor ez a számlán lévő összegre vonatkozik.
        Amennyiben valamilyen konstrukcióban lekötött betétről van szó, annak vannak
        további költségei, azonnali feltörés és kp. felvétel esetén. (PL. buktad a addig elért kamatot, a hozamot)
        Tehát a tegnap betett pénzedet soha nem kapod vissza, csak jónéhány százalékkal csökkentve.

  • Gergely Kóródy

    Pontosabban lehetne nemzetközi beruházásokba/vállalkozásokba anélkül, hogy attól kelljen rettegni, hogy a kormánytól annyira független jegybankelnök valamilyen kampány -vagy tőzsdei ügyletből kifolyólag bármerre elcseszi az árfolyamot, vagy csak mert venni akar még pár festményt

  • Vidéki

    2016. okt. 14.Origo “Nem híve a közös európai pénznem, az euró csehországi bevezetésének Andrej Babis cseh pénzügyminiszter”.

    Babiš szerint az euró bevezetése a cseh gazdaság számára azt jelentené, hogy
    kezességet vállalna az uniós külföldi tartozások egy részéért és
    elvesztené az egyik eszközét, amivel kezelheti a gazdasági válságokat.

    „Az eurozóna gazdasági projekt volt, de politikaivá vált.

    ÉN NEM AKAROK A GÖRÖG ADÓSSÁGÉRT VAGY AZ OLASZ BANKRENDSZERÉRT KEZESSÉGET VÁLLALNI,
    nem akarok ennem a rendszernek a része lenni, nem számunkra semmi jót nem hoz,

    nyilatkozta a volt pénzügyminiszter.

    Hozzátette, szerinte a közös valuta csak egy újabb olyan függőség, amivel „rólunk dönthetnek nélkülünk”.

  • József Kovács

    Ha most vezetnék be az eurót a nyugdíjasok sokat vesztenének vele,nagy bajba kerülnénk mint többség!!!

    • Player

      ezt jol megaszontad: bla-bla-bla

  • gmihaly

    Leeesett?

  • Player

    Euro a szent gral, vagyis delibabu.

    egyebkent sztem az Euro bevezetesevel a berek es arak is valtoznanak Europa szinture, ha nem is azonnal, de feltartozhatatlanul.

    voszont a legjobb a magyar gazdasagnak a dollar ($) bevezetese lenne.

  • CsakegyRaszta

    ott bukik a dolog, hogy nem elég választani egyik, vagy másik oldalt. aktív polgárként kellene viselkedni, és nem ráhagyni mindent az államra. ha nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, bármelyik oldal csak kihasznál.

  • Moderate

    Anyád. Irány a blokkoló.

  • Veszely Judit

    Az életszínvonala csak a fideszeseknek emelkedett, mindenki másé csökkent. Őskáosz, az most van: maffia, hazudozás, pénzpocsékolás, stadion- és kisvasút-őrület, Polt Péter, Habony, stb. Nem zavarja, hogy a kultúrnemzetek utálnak minket? Hogy egyetlen ember dönt el mindent, ez a demokrácia? Ön, mint jó hazafi, ilyennek álmodta meg a hazáját? Talán ön is kapott néhány jó trafikot, v. jól kitömték a zsebét, s ettől lengeti a zászlót?

  • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

    Ennek a cuki elmeletnek mondjuk a kormany az osszes valasztopolgarra vetitett tamogatottsaga meglehetosen ellentmond, ugye.

    Mar, ha a tenyek erdekelnek valakit, es nem kognitiv disszonancia csokkento magyarazatokat akar gyartani.

  • Veszely Judit

    Elmarad- elmarad – és az országgal mi lesz?

  • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

    Mibol kivetkezik, hogy nincs igeny? A kormany (es az ellenzek) elutasitottsaga nem ezt jelzi. Nyilvan egy fasza, eu szintu (akar liberalis, akar jobbos) partra momentan nincs kereslet, es meg senki nem talalta meg, hogy pontosan mi kellene tobb embernek, mint a Habonyi Kaadarizmus, de igeny az van valamire, az latszik.

    Csak talan lassu, tobb menetes jatszma felepiteni (es kozben az embereket is alakitani).

    A tanult tehetetlenswg meg itt jon be, a kuzdeni nem akarasnal.

  • Zoltan Hazafi

    Montenegrónál mi a helyzet? Már 12 évvel ezelőtt is Euróval fizettek.

  • Player

    a forint kellene nekik vagy a rubel