Következmények nélkül III. – Az utolsó esély, hogy felelősségre vonják a hivatásos gondnokot

IMEI_szocio

 

Szántó Gábor gondnokolt vagyonát 2005-ben vette kezelésbe H.S., a gyámhivatal által kirendelt hivatásos gondnok, és egészen 2012 júniusi felmentéséig rendelkezett vele – Gábor unokatestvére szerint sajátjaiként. Ellenőrizetlenül vett fel milliókat Gábor számlájáról, áron alul eladta az édesapjától örökölt belbudai lakást, közel kétszer annyiért új lakást vett, azt a gondnokolt pénzéből felújíttatta, majd egy ismerősének életjáradéki szerződés ellenében átjátszotta. Mindezt a gyámhivatal (behunyt) szeme előtt tehette egészen addig, amíg a rég nem látott unokatestvér fel nem lépett ellene. Szántó Péter azóta is kitartóan próbálja felelősségre vonni a gondnokot: miután az ügyészség elutasította, hogy hivatalból eljárjon, tavaly júniusban pótmagánvádas eljárást indított. Az első tárgyaláson túl vagyunk.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

Ahogy cikksorozatunk előző részéből kiderül, Szántóék a hivatásos gondnok ellen azután indítottak pótmagánvádas eljárást, hogy a rendőrség két és fél év után, 2015 áprilisában megszüntette a nyomozást, és az ügyészség is elutasította az unokatestvér panaszát – vagyis  az ügy vádemelés nélkül zárult.

Cikksorozatunk előző részei

Következmények nélkül II. – így nyomozott a rendőrség a gondnoka által kifosztott gondnokolt ügyében

Következmények nélkül – így fosztja ki egy profi gondnok a rá bízott gondnokoltat I.

A pótmagánvádas eljárásban a sértett saját maga építi fel a vádat, gyűjt bizonyítékokat, kéri a tanúk meghallgatását – Szántóék számára ez maradt az utolsó esély arra, hogy igazuknak a törvény előtt is érvényt szerezzenek.

Az eljárás első tárgyalási napján a bíróság előtt megjelent a vádlott, egy negyvenes, kopaszodó, alázatos hivatalnok benyomását keltő férfi. H.S.mindvégig halkan, de készségesen válaszolt a bíró kérdéseire. Maga elé nézve hallgatta végig az ellene felhozott vádakat, de nem kívánt vallomást tenni, és nem ismerte el a bűnösségét.

 

 

Az első tárgyalási nap a vád ismertetésével kezdődött, melyet a sértett jogi képviselője olvasott fel. Ebben visszaköszöntek a 2012-ben a gyámhivatal által, közigazgatási eljárás keretében lefolytatott vizsgálat megállapításai. Mint utóbb kiderült, H-t csak ebben az eljárásban hallgatták meg hivatalosan tanúként – a gyámhivatallal szemben a nyomozóhatóság nem tartotta szükségesnek a kihallgatását.

A vádirat szerint H. 2005. áprilistól 2012. júniusi felmentéséig látta el gondnoki teendőit, amikor is a gyámhivatal végszámadásra kötelezte. A hivatal a H. által többszörösen javított végszámadást sem tudta elfogadni, ezért a vagyonkezelési tevékenység egészére vonatkozó, teljes körű vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította, hogy

„a vádlott vagyonkezelési kötelezettségét folyamatosan megszegte, ezzel a sértettnek vagyoni hátrányt okozott, emellett a sértett vagyonával sajátjaként rendelkezett, és a végszámadásában valótlan adatokat tüntetett fel”

A dokumentum megállapítja, hogy H. a végszámadásban nem szerepeltette bevételként a sértett 2010-ben kapott 10 havi dán szociális segélyét, nagyjából 3 millió forintot; a bankszámlakivonatokon a nyitó- és záró egyenlegeket kitakarta; a 2008 március és 2009 február közötti időszakra, azaz újabb 12 hónapra nem tüntette fel egyáltalán a szociális segélyek összegét; 2008 augusztusi dániai utazásáról, mely kis híján 500.000 Ft-ba került, nem tudta igazolni, hogy az utazás célja a gondnokolt ügyeinek intézése volt.

Nagyon úgy tűnik, hogy H. Szántó Péter felbukkanása után pánikszerűen megpróbált javítani a helyzeten: felmentését követően, a gyámhivatal folyamatban lévő vizsgálata alatt, minden jogalap nélkül befizetett 2 millió forintot a gondnokolt számlájára. Majd mikor a vizsgálat megállapította, hogy még további 4 millió forint hiány mutatkozik a gondnokolt számláján; H ezt is befizette.

A vádirat kitér az ügyészség a panasz elutasítását indokló érveinek abszurditására. Az ügyészség például helyt adott a vádlott azon védekezésének, hogy

„a gondnokoltjai készpénzét ömlesztve, széfben tárolta, továbbá a kivett összegeket mindig a gondnokoltjaira javára fordította”

De az sem volt elég az ügyészség szerint az eljárás folytatására, hogy az egyik gyámhivatali ügyintéző – akit H-val ellentétben meghallgatott a nyomozóhatóság – vallomása szerint

„H.S. más gondnokoltjainál is adódtak kisebb pontatlanságok, amelyeket minden alkalommal rendeztek”

Ennek fényében nem csoda, hogy maga H. sem talált semmi kivetnivalót abban, hogy számolatlanul vett fel pénzt gondnokoltjai számlájáról, vásárolt belőle, majd a maradékot időnként befizette – valamelyik számlára.

A hivatásos gondnokokra vonatkozó pénzkezelési szabályokat egyébként a polgári törvénykönyv tartalmazza, egy kormányrendelet szerint pedig a „gondnokolt vagyonát be kell szolgáltatni”, ezért az otthoni széf használata nem engedélyezett – áll a vádiratban, melyben Szántóék képviselője kifejti, hogy a hiány utólagos megtérítése a már befejezett bűncselekmény eredményének utólagos és semmiképp sem önkéntes elhárításaként értékelhető. Erre az esetre a Btk. nem biztosít büntetlenséget.

A második vádpont a gondnok ingatlan-adásvétellel kapcsolatos tevékenységét elemzi, és cáfolja az ügyészség álláspontját. Emlékezetes, Gábor 39 nm-es belbudai lakását H. 2010 júniusában adta el 5,1 millió forintért a szomszédos kerületi gyámhivatal főtanácsosának. Az ingatlan valós piaci értéke azonban a később felkért igazságügyi szakértő szerint 8.4 millió forint volt.

A gyámhivatal az értékesítést jóváhagyta, feltehetőleg azért, mert H. eltitkolta a gondnokolt jövedelmét jelentő dán szociális segélyt. A hivatal mulasztott akkor is, amikor nem rendelt ki ingatlanszakértőt a lakás tényleges értékének megállapítására, hanem a H. által felkért ingatlanbecslő véleményére hagyatkozott.

A gyámhivatal azzal a kikötéssel engedélyezte H-nak egy másik lakás megvásárlását, hogy azt a gondnokolt intézeti tartózkodása alatt bérbe adhatja. H. viszont a 9 millióért megvásárolt lakást a gondnokolt pénzéből felújíttatta, majd életjáradéki szerződést kötött egy ismerősével, aki 500.000 Ft egyösszegű megfizetése és havi 35.000 Ft járadék fizetése fejében tulajdonosa lett a budai lakásnak.

A környéken egy hasonló méretű lakást akkoriban 70-80 ezer forintért lehetett bérelni.

Az életjáradéki szerződést az a gyámhivatal hagyta jóvá, melynek vezetője M.R., aki Gábor előző lakását megvette. Ráadásul a sértett javára haszonélvezeti jogot sem kötöttek ki, vagyis az ingatlant semmilyen módon nem használhatta. Mindezek következtében – írja a vádirat –

„a sértett vagyonában értékcsökkenés következett be, az okozott kár a 2 millió forintot biztosan meghaladja, de az 50 millió forintot nem éri el”

Az ügyészség nyomozást elutasító határozatával kapcsolatban a pótmagánvádat képviselő jogász megfogalmazza, hogy bár az ügyészség elfogadja H. és a gyámhivatal érvelését, miszerint az ingatlan eladását annak rossz állapota, illetve a felújításra való fedezet meg nem léte indokolta, figyelmen kívül hagyja azt, hogy a megvásárolt ingatlan jóval drágább volt, és azt a vádlott a sértett vagyonából újíttatta fel.

Szántóék jogi képviselője szerint az ügyészség ugyancsak eltekint attól, hogy a sértett számára nem kötöttek ki haszonélvezeti jogot, vagyis a lakás használatának ellehetetlenítése is a sértett káraként jelentkezik. A hatóság nagyvonalúan átsiklik azon tény fölött is, hogy ha csak bérbe adják, a lakás a gondnokolt tulajdonában marad.

A fentiek alapján a vád jelentős értékre elkövetett sikkasztás, folytatólag elkövetett magánokirat hamisítás és jelentős kárt okozó hűtlen kezelés.

Az októberre kitűzött következő tárgyalási napon talán már a vádlott is hajlandó lesz megszólalni, mert a korábbi meghallgatása alapján csak annyit tudunk, hogy nem igazán emlékszik semmire.

Sajnálatos módon nem tudja, hogy miért követte el a felsorolt szabálytalanságokat a számadásokban, miért takarta ki a bankszámlakivonatok egy részét, vagy az elszámolásban miért zárta „nullásan” az adott évet, amikor mínusz 3 millió forint volt a gondnokolt számláján.

Nem emlékszik továbbá a tolmács nevére sem, aki a dániai ügyintézés során fordított neki, nem tudja miért nem említette, hogy a gondnokolt magas szociális nyugdíjat kap Dániából, és nem tudja azt sem, hogy az IMEI miért állítja azt, hogy az 5 év alatt csak egyszer látogatta meg a gondnokoltat, amikor ő biztosan többször is megfordult ott.

Gábor unokatestvére és jelenlegi gondnoka ezzel szemben nem kártérítést szeretne: azt mondja, a vádlott ügyvédje korábban megkereste őt a peren kívüli megegyezés lehetőségével. Szántóék azonban az elkövetett bűncselekmények miatt H.S. felelősségre vonását sürgetik, melyre, úgy tűnik, mégis van némi esély.

A tárgyalás végén a bíró kérdésre elmondta, hogy a vádlott ellen két további eljárás van folyamatban: az egyikben a Fővárosi Főügyészség 2012. május 17-én, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt vádat emelt; a másik ügyben a BRFK egyik budai kerületi kapitánysága nyomoz csalás és magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

(folytatjuk)

Vitrai Barbara

Kép forrása: hirextra.hu/Nagy András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • kellys

    viccorszag.

    • Urakura

      Szarország.

  • Endrődi László

    Azért a magyaroknak volt némi közük trianonhoz, pld. az I.világháborúban való részvétel.

  • Vidéki

    Vágó Gábor nagyon kemény: Elküldi el egyszer és mindenkorra a Fideszt Polt Péterestül a sunyiba.

    “ELŐSZÖR A NÉP MOND ÍTÉLETET, AZUTÁN A BÍRÓSÁG!” MONDJA VÁGÓ GÁBOR.

    Olyan “Népbíróságok”, mint amilyeneket Lenin elvtárs hozott létre 1917-ben.

    1917 novemberétől a politikai ügyek az ún. forradalmi törvényszékek elé kerültek. A „bírók” nem voltak jogvégzettek, ELÉG VOLT, HA TUDTAK ÍRNI.

    Számukra nem léteztek törvények, „szocialista igazságérzetükre” kellett támaszkodniuk.

    1922-ben végre mégis bevezettek egy törvénykönyvet. Lenin a törvényt kidolgozó Igazságügyi Népbiztosságnak írt utasításában leszögezte: „A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort…, hanem hogy megalapozza és legitimálja.”

    A törvény szövege szerint a halálos ítélethez elég volt, ha valakinek csak szándékában állt elkövetni valamit.

    Kivégezhették továbbá akkor is, ha tette nem volt bűn, de a bírók a társadalomra károsnak ítélték.

    Évente sok ezer halálos ítéletet hoztak.

    Emellett 1917-ben Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij vezetésével létrejött az Összoroszországi Különleges Bizottság (a „Cseka”) amelyik nem bajlódott a jogászkodás látszatával sem, hanem évente sok ezer embert kínzott meg és gyilkolt meg.

  • Péter István

    Nos, a korrupcióval történő vádaskodás immáron a destabilizáció és a lejáratás egyik legfontosabb stratégiai fegyverévé lépett elő, amit egyébként a titkos szolgálatok hoztak létre. A kidolgozók és az alkalmazók is úgy gondolják, hogy ez a módszer és eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy a különböző országos, szervezetek és személyek iránti bizalmat végzetesen megingassa és akár meg is semmisítse. Egyébként, az esetek legnagyobb részében a vádaskodás semmiféle konkrét tényt, vagy hiteles adatot sem tartalmaz, hanem csaknem kizárólag feltételezéseken és rosszindulatú kitalációkon nyugszik, de mire kiderülne az igazság és a bíróság
    ténylegesen is megállapítja a valós helyzetet, a célszemély, vagy szervezet már régen a hitelét vesztette. Többek között, ettől szenved Magyarország is, mert a különböző ügynök és diverzáns szervezetek, valamint a
    hazaáruló politikai kalandorok és az internacionalista segítőik szinte
    megszakítás nélkül rágalmazzák és gyalázzák a magyar hazát és a magyar
    nemzetet. A korrupciós hisztériakeltőket és a politikai haszonlesőket még csak az sem zavarja, hogy a FIDESZ-KDNP pártszövetség immáron tartósan a választópolgárok meghatározó többségének a bizalmából és mind a mai napig megnyilvánuló támogatásával van hatalomgyakorlási pozícióban. Különben, egyre inkább úgy néz ki a helyzet, hogy az emberek számottevő hányada már nem hisz a korrupcióval történő rágalmazásnak és vádaskodásnak, s inkább a gyalázkodók szavahihetőségét vonja kétségbe.

    • Aki

      Egyelőre az orbanistákról derül ki napi szinten hogy lopnak, meg a polt petiről hogy bűnsegéd, falaz nekik. Továbba az orbanista médiáról derül ki napi szinten hogy hazudnak orrba-szájba. Akkor most miről beszélünk??? Ha a polt nem tagadná meg a nyomozásokat, mondhatnád hogy vádaskodás, mert tisztázhatná az orbanistákat. Ha meg sem indulnak az eljárások, akkor honnan tudod hogy csak vádaskodások ezek???

      Tudom egyébként hogy bérkommentelő vagy, vagy nettó haszonélvezője a fidesz hazaárulásának azért véded őket, de akkor is! Válaszolj már kérlek!!! Ha el sem indítja a fideszbűnöző ügyész az eljárásokat, fullba tolja a kretént, úgy utasítja el ezeket, akkor mire alapozod hogy csak vádaskodnak a korrupcióval???

      Én ha látom hogy lopnak egy boltban, és ezért szólok, de nem történik semmi, mert a Pintér haverja, az M Ricsike rabolta ki a boltot, akkor csak vádaskodtam???

  • Somogyi Katalin

    Ma Magyarországon körülbelül 8 millió szavazásra jogosult választó van.
    A Fidesz szavazói (~2,5 millió) biztosan elmennek szavazni.
    Egy élhető Magyarország biztosításának több lehetséges megoldás közül egy lehetséges mód, ha a nem Fideszes ~ 5,5 millió szavazó közül legalább 3 millió választó egy, a mai demokratikus ellenzék irányba szavaz. (Ha ez megvan, akkor a többi mai demokratikus ellenzékkel koalícióban lehetne kormányoznia.)
    Olvashatunk más megoldásokról is. Például egy 500 napos programot bevállaló választási párt létrehozásáról.
    Vajon melyiknek a megvalósíthatósága reális ma itt, a gyűlölettől izzó Magyarországon?

  • http://batman-news.com gyönike

    Van mire építeni a cseh iróniát. Micsoda film lesz még ebből!

  • Sebaj, Tóbiás!

    És lehet ellene tenni valamit? :(

  • ironpig1899

    Kik azok a morénok?A pirézek ősei?

  • Somogyi Katalin

    Hol vezette le, hogy életidegen az összefogás?
    Arról ír a szerző, hogy “Természetesen egy sokszínű társadalomban fontos a különböző identitásokon alapuló politikai sokszínűség, de ez nem mehet az élhető ország kárára.”

  • Zimezumm

    A cikk első felét lenne fontos megérteni. Egy játékelméleti dilemmát nem lehet moralizálással feloldani. A fogolydilemma egy alapvető szociálpszichológiai jelenség, Vágó pedig azt a megoldást hozza rá, hogy “legyen inkább mindenki jófej”.
    Make love not war. Több new age-et a parlamentbe. :)

  • Lujza a bébilajhár

    Igaz amit írsz, viszont mi nem vagyunk foglyok, értsd: nem vagyunk elzárva egymástól, kommunikálhatunk egymással. Meg úgy rá is férne a jónépre egy kis beszélgetés….

  • Béla Toller

    A nem européer cseheket eddig sem fényeztük ! A nem européer magyar satnyákat ez persze nem menti egy percig sem ! Hallod ?

  • Blackhorse

    Hülyék, debilek és retardáltak – általánosan ismert gyűjtőnevükön: fideszesek – vannak a világ minden táján. Ez nem kérdés, vagy vitaalap. A hangsúly az arányokon van. Míg Nyugat-Európában tízből a fideszesek (lásd fenti magyarázat) aránya egy, maximum kettő, addig például Csehországban ez tízből három, maximum négy. Magyarországon tízből nyolc. Ez a különbség. Lám, lám. Ma is tanultál valamit.

  • zsíroskenyér

    gmihaly, miért általánosítasz? Eddig is lehetett tudni, hogy Csehországban is vannak olyan retardáltak, mint a Fidesz szavazói, példa erre Zeman eddigi elnöksége is, megválasztották őt ugyenezek már korábban.

    Inkább annak örülj, hogy tudsz még magyarul olvasni olyan felületet, ahol részlehajlás nélkül beszámolnak a dolgokról és nem a kormánypropagandát fújják! Bravó, Átlátszó!

  • Blackhorse

    Te nekem írtál? Vagy már azt sem tudod, hová, mit firkálsz? Mit szól ehhez Rogán? De ha már említed… Akkor olvasd el az 1848-as magyar kormányprogramot is. Ha találsz benne egyetlen pozitív mondatot a nemzeti kisebbségekről, fizetek neked.

  • zsíroskenyér

    Te kinek írtál? Kérdeztem tőled, arra válaszolj!

  • Blackhorse

    Te hol tanultál történelmet, barom? Iskolában? Ja, a faiskolában, mi? Most kapaszkodj, náci-fideszes szarkupac: 11 évet éltem Csehországban (Csehszlovákiában), és ott jártam iskoláim egy részét. Te ugyan ezt nem fogod fel aggyal (már, ugye, ha egyáltalán bírsz ilyesmit abban a golyóban a nyakadon, amit sapkahordásra használsz), de egészen sokmindent tanultam ott, és másutt is. Ami azt illeti, a Benes dekrétumoknak is van előzménye, ugyebár, mocskos náci: ha nem emlékeznél, akkor pont az, hogy ti kezdtetek háborút Szerbia, meg más balkáni államok ellen, amit aztán szépen elbuktatok. Na jó, akkor még nem hívtak titeket national-sozialistnak. Benes VALÓBAN személyes averziót érzett a magyarok iránt, de ez nem lett volna elég – mint ahogy addig nem is volt, amíg a háborút be nem buktátok, és a Horthy nevű háborús bűnös “diplomáciája” nem kezdett el hőzöngeni a béketárgyalásokon. Ha ez nem világos neked, nézd meg, mit művel ma a főnököd: Orbán. Ugyanígy sikerült a világot magára haragítani a magyaroknak. Mindez együtt vezetett olyan döntésekhez, amelyeket ti biztosan igazságtalannak éreztek. De nyugodj meg: minden börtön tele van ártatlanokkal. Legalábbis minden rab ezt képzeli magáról. Hát majd a sitten, ahová ti is elérkeztek, elmélkedhetsz majd a történelemről. De addig nem ártana kicsit képezni magad. nehogy már te légy a leghülyébb a börtönben, ahol még a cigó gyerekek is intelligensebbek lesznek nálad.

  • gmihaly

    Európa eszméje jelenlegi ramaty állapotában egy lócitrom.

  • gmihaly

    Szerbia ellen a Monarchia kezdett háborút, nem Magyarország. A fegyverbiznisz legnagyobb haszonélvezői a cseh Skoda-művek voltak, nekik állt leginkább érdekükben egy háború. És érdekükben állt a konkurens Weiss Manfrédék, a Monarchián belül is konkurenciát jelentő felzárkózó magyar ipar visszavetése. De a legjobbnak Benes Ausztria-Magyarország szétzúzását tartotta, ahogy a párizsi Sorbonne-on erről előadásokat tartott, majd egy évre rá brosúrát is kiadott. Ő hitette el a britekkel és gallokkal, hogy Csehszlovákia egymagában is képes a németekkel szemben ellenállni. Hát ez nem jött be, Foch marsall élete alkonyán már tudta,hogy a Kisantant gyengén muzsikál, Hitler csillaga nagyon felemelkedett, és Benesék átverték őket. A müncheni “árulás” fő oka ez lehetett. A cseh-osztrák kancellária már Mária Terézia idején is minden eszközzel megakadályozta Magyarország iparosodását, jól jött a kvázi gyarmati státusban tartás. Viszont a Magyarországról akkoriban minimum kettős vámtarifarendszerrel beszedett adókból és az engedélyezősdikkel való trükközésekkel a cseh ipart fejlesztették többek között, mert Szilézia elvesztését valamivel kompenzálni kellett. Amúgy az 1848-as prágai első pánszláv kongresszust, az ausztroszláv és pánszláv ideológia cseh vonzatait, váltogatásait a cseh tananyagban ezek szerint elhallgatták. Azt is, hogy ezt az 1848. március 13-án forradalom idején lemondott Metternich utóda, Kolowrat (Kolovrát) szervezte, a bécsi udvar ezután dobta be a köztudatba a “nemzetiségi kérdést” és indultak el “Jellasics, a gyáva” horvát bán hadai Buda ellen. A magyar honvédség a Bécs felé menekülő horvátokat a győztes pákozdi csata (1848. szeptember 29., Szent Mihály napja) “elkisérte” Schwechatig, ahol várt arra, hogy az uralkodó, pontosabban a kvázi-régensek, köztük a “hű csehek” mit lépnek. És Windischgrätz csehországi herceg ekkor rongyolt Prágából Schwechatba és mért vereséget a várakozó magyar honvédségre. Ugye, a cseh iskolában ezt sem így tanultátok, Pupák ? Benes birodalmat akart építeni, amely Polábia, Szilézia, Tesín révén akár még Hamburgig is elért volna. De Szlovákián kívül még Rábot (Győr), Vácot (Vacov) és Miskolcot (Miskovec) is szívesen megkaparintották volna. Balassagyarmat a magyar “civitas bravissima”, legbátrabb város polgárai ki is füstölték városukból a befészkelődő csehszlovákokat. Ezt sem tanultad a cseh iskolában, ugye? A magyar földön futó szláv korridor is benne van a “Zúzzátok”-röpiratban. Mint ahogy az is, hogy a cseh bakák a galíciai fronton seregestől álltak át a nagy szláv testvérhez. Érdekes módon, az oroszok által megszállt Galíciából a pogromok elől már 1914-ben csapatostul menekültek az ottani zsidók Ausztria és Magyarország nyugisabb vidékeire. Azért a cseh dezertálások és a galíciai pogromok remélhetőleg csak véletlen egybeesések voltak. Ugye, ezt sem tanították a cseh “faiskolában” Főokos?Amit írsz abból az derül ki, hogy a cseh iskolai tananyag egy merő magyarellenes uszítás, a magyar iskolai tananyagban ilyesmi nincs, amikről itt említést tettem arról nem is ott szereztem tudomást.

  • gmihaly

    Blackhorse-nek adott válaszom rád is érvényes.

  • Blackhorse

    Amit te itt összehordasz, az ugye, féligazságok gyűjteménye. Te is tudod. És mi a féligazság? Tiszta hazugság. Te pont a magyar irredenta nézeteket írtad le, tökéletesen. A cseh tananyagban a panszlavizmus kiemelten szerepel, mivel azt ők kifejezetten hasznosnak tartották (sokan ma is annak tartják ott, bár most már az oroszok nélkül, ha-ha. Minő badarság…) Senki sehol nem állította, hogy 1914-ben a csehek nem álltak a monarchia oldalán. Elég a Svejk első pár fejezetét elolvasni, ugyebár. Amúgy a monarchia kis államocskái (köztük Magyarország is), gőzerővel nyalták a bécsi udvar seggét. Ebben egyik sem volt kivétel. A Habsburgok pont ezt is akarták – az”oszd meg és uralkodj” elve már akkor sem volt valami nagy újdonság. A magyar urak azonban voltak olyan ostobák – na ja, jobboldal… – hogy ne vegyék észre, mire megy ki a játék. És neki is mentek, tótnak, bunyevácnak, oláhnak, cseláknak. Mit csodálkozol, hogy ezek mind ellenük fordultak? Ha nem vagy képes objektíven ítélni, ne foglalkozz ilyesmivel. Járj Fradi meccsekre, ott simán nyerő vagy a hozzáállásoddal. Benes 1914 előtt nemigen volt abban a helyzetben, hogy gallokat és briteket győzködjön. Ő szerephez csak 1918 után, a csehszlovák állam megalakulását követően jutott. De igazi beleszólása csak TGM (nem Tamás Gáspár Miklós, hanem Tomás Garrique Masaryk) halála után lehetett. Ami a pánszláv találkozókat illeti, ezeket sem elsősorban Prága szervezte, annál a csehek gyávábbak voltak. Nem, ez a szél Moszkvából fújt, és a célja nem elsősorban a magyarok ellen, hanem az osztrákok, rajtuk keresztül pedig az akkori európai uralmi leosztás ellen irányult. Ja, és kevered a két háborút. ‘914-ben Csehország csak egy tartomány volt, saját hadsereg nélkül. Pontosabban volt ott hadsereg, a katonák csehek is voltak, de a vezetés nem. (Lásd a már idézett Svejk.) vagyis, benes, aki akkor még nem volt politikai tényező nem állíthatta, hogy képesek ellenállni a németeknek. Amiről te írsz, az már 1934 utáni dolog, és ez sem pontos. Benes ugyanis pont hogy nem hitt abban, hogy ellen tudnának állni Hitlernek. Sok cseh vezető, köztük magasrangú katona állította, hogy de bizony igen, de Benes végül nem vállalta ezt, és el is menekült az országból. Münchenben pedig a csehek nem osztottak-szoroztak. Ők csak ürügy voltak. A nyugat célja az volt, hogy Hitler ne nyugatnak, hanem keletnek induljon, és magasról szartak rá, milyen szerződést kell ezért beáldozniuk. Soha senki nem állította, hogy a nyugat gerinces hősök gyülekezete lenne.
    A nemzetiségi kérdést, vagy ahogy te, kis náci irredenta írod, a “nemzetiségi kérdést” nem kellett “bedobni” a köztudatba. Az ugyanis benne volt. Épp ez volt a baj. A kis nemzetek egyike sem akart a magyarok mellé állni, pont azoknak a pöffeszkedő, lenéző, őket minduntalan kijátszó, és az osztrák érdekeket követő magyar hozzáállás miatt. Ezért (is) lett bukfenc 1848. De ezt te a büdös életben nem fogod fel, mert nem hülye vagy – bár az lennél, azok taníthatók – hanem mert egy büdös náci nacionalista, fajgyűlölő barom vagy. Hogy mi volt Galíciában 1914 előtt? Ki tudja pontosan? De zsidó ellenes pogromokat már az 1800-as években is vidáman folytattak Miklósék. Mondjuk, csak nézd meg pl. a Downton Abbey-t, abban is szó van róla. Összefoglalva: te olyan vagy, mint a “Hal neve Vanda” című ikonikus film amerikai gengsztere (játssza: Kevin Kline). Ő is azzal kérkedik, hogy Nietzschét olvas. Ja. Csak éppen nem érti. Ennyit a fjordokról, írná a másik klasszikus, Rejtő (Reich) Jenő, a legjobb magyar humorista író.

  • gmihaly

    Mellébeszélsz, komám. Én az első, az 1848-as prágai kongresszusra szorítkoztam. A pánszláv eszme a nem szláv népekkel való ellenségeskedés eszméje is volt az elején, így bizony igencsak magyar- és németellenes volt. Benes a “Zúzzátok szét Ausztria-Magyarországot”-ban az 1915-ös előadásait foglalta írásba, ebből pedig az következik, hogy már az 1914-es cseh “szabotázsokkal” is elhencegett benne. A galíciai fronti cseh dezertálásokkal kiemelten kérkedett a brosúrában. Az oroszok ottani pogromjairól és a menekülő ottani zsidók által okozott “galíciánerfrászról” más forrásokból van tudomásom. Benes igenis abban a helyzetben volt, hogy győzködni tudta a gallokat, mert Franciaországban volt egyetemi oktató, és így tarthatott a csehek mártíromságáról előadásokat a Sorbonne-on, és javasolhatta Ausztria-Magyarország szétzúzását. A nemzetiségi kérdés valóban benne volt a levegőben, mert a kiegyezés előtti Habsburg Birodalom egyik nemzetiségével sem bánt túl jól. Az egymás ellen való ugrasztás magasabb fokozatba kapcsolása volt az, ami 1848-ban elkezdődött. A gyagya V. Ferdinánd és a 18 éves, zöldfülű I. Ferenc József helyett is az udvaroncai, befolyásos camarillerók irányították a birodalmat, és sodorták az összeomlás széléig, egészen königgrätzi (Hradec Králové)1866-os vereségig. Akkor rúgta ki a rossz tanácsadóit Ferenc Jóska, és egyezett ki a magyarokkal. Attól fogva a bosszúszomjas cseh elit csak keresztbe tett a Monarchiának a legváltozatosabb eszközökkel. Tehát amit Te mondasz erről, az igencsak nem stimmel, esetleg a cseh tankönyv hazudozik összevissza, ha abból meríted ezeket a marhaságokat. Benes valóban bexart Hitlertől, de egészen addig, az Antant által “földbe döngölt” weimari Németországgal volt dolga, és akkortájt igencsak elbízta magát. Erről egyelőre ennyit. Te pedig, összevissza, hajánál előrángatott “érveid” helyett nézz utána a konkrét tényeknek és csak azokra szorítkozz és ne terelj!.

  • Béla Toller

    Te vagy a lócitrom, édesapám !

  • gmihaly

    Meg kell dolgozni azért, hogy ne legyen lócitrom. De ettől te még tökfej vagy, Öcsip.

    2018. febr. 6. 11:14 ezt írta (“Disqus” ):

  • Márk Zoltán Kékesi

    “A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke azt tekintené ideális állapotnak, ha mindenki akinek eszébe jut, bárhol, bármikor letelepedhetne. Akik nem így gondolják, azok szerintük rasszisták.” Érdekel, hogy ezt a következtetést a cikk melyik része, vagy milyen korábbi ismereteid alapján vontad le.

  • skyfox

    Szövegértés: 1 alá, de ha az ostobaságodat akartad fitogtatni: 5 fölé.

  • transformer

    Ha valaki bele akar magyarázni valamit egy szövegbe, akkor annak tartalmától függetlenül megteszi.
    Mi az a morén ? Ez a piréz megfelelője ebben a felmérésben ?
    Ugyanekkor érdekesnek tartottam volna, ha a más etnikumokra vonatkozó kérdéssel párhuzamosan feltették volna ugyanezt a kérdést azzal a módosítással, hogy bőrszíntől, nemzetiségtől, etnikumtól függetlenül, “alacsonyabb társadalmi státuszú” egyén(ek)re vonatkozóan mit válaszolnak a megkérdezettek. És utána megnézni, hogy van-e és milyen mértékű korreláció…

  • Vidéki

    Nem bírósági ítélet,
    de alkalmas arra hogy megrágalmazzák, megbélyegezzék a szegedieket a rasszizmus levakarhatatlan vádjával, miként a Rossini Sevillai borbély c. operájában a rágalom terjed és hat:

    Irgalmatlan végítélet,
    Mindent végromlásba veszt.
    És e rágalomnak tárgya,
    Ronggyá tépve, elcsigázva,
    Szörnyen össze-vissza törve,
    Pellengéren pusztul el,
    Úgy pusztul el . . .”