Bírók és a párkapcsolati erőszak – a PATENT egyesület kutatása

szocio

 

A PATENT Egyesület 2015 tavaszától 2016 tavaszáig egy olyan, kutatási és képzési tevékenységet is magába foglaló programot valósított meg, amelynek középpontjában – a „court watch”, vagyis „bíróságfigyelés” hagyományait követve – a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos bírósági ügyek tárgyalásainak laikus megfigyelése állt. A projekt a 2014-ben zárult hasonló program folytatásaként, a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg. A projektben résztvevő 117 önkéntes összesen 85 tárgyalást figyelt meg, 52 ügyben szerepelt a párkapcsolati erőszak.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a függetlentényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

A bíróságfigyelés célja egyrészt a bíróság munkájának társadalmi-civil ellenőrzése. Másrészt az eredmények nyilvánosságra hozatala növeli a társadalmi tudatosságot, hosszú távon csökkenti a családon belüli erőszak előfordulását. Egyértelmű hozadéka a projektnek, hogy a monitorozók jelenléte a tárgyalóteremben megerősíti az áldozatokat abban, hogy érdemes képviselni az érdekeiket, kiállni az igazukért.

A kutatás során beérkezett 127 monitorozó lap (afféle jegyzőkönyv) és 15, bántalmazott nőkkel készített interjú alapján igen kedvezőtlen kép rajzolódik ki nemcsak a bíróság, hanem az ügyekben érintett hatóságok: a rendvédelmi szervek vagy a gyámhatóság munkájáról is. A cikk alatt látható videónkban a bíróságfigyelő projekt eredményeiről kérdeztük a PATENT programvezetőjét, a monitorozásban részt vett önkénteseket és az Országos Bírósági Hivatal illetékesét.

 

 

„Menjenek ki a folyosóra és béküljenek ki!”

Ahogy azt a számos polgári és büntetőpert monitorozó önkéntes, Rajnai Gitta megfogalmazta, a bírák gyakran nincsenek tisztában a párkapcsolati erőszak természetrajzával, például azzal, hogy az erőszak ciklikusan fordul elő. Hiába kér ugyanis a bántalmazó bocsánatot az áldozattól, az erőszak újra és újra feléled. Épp ezért nincs értelme azt kérni a peres felektől, hogy „Menjenek ki a folyosóra, kapnak 10 percet, béküljenek ki, és vonják vissza a feljelentéseiket”, hiszen az áldozat pontosan azért fordult bírósághoz, mert önállóan nem tudta az ügyet megoldani.

Mennyire nyilvánvaló, hogy más, testi sértés miatt indult eljárásban – ahol az áldozat nem ismeri az elkövetőt – a bírónak eszükbe sem jut ilyesmit mondani. A párkapcsolati erőszakkal érintett esetekben fontos lenne látni, hogy a felek nem egyenrangúak, így az is visszás, hogy a bíróság gyakran egyformán felelősnek tartja az azt elkövetőt és az áldozatot.

Eljárási zaklatás

A felelősség kiterjesztéséről és az „eljárási zaklatásról” már dr. Sándor Beáta, a program vezetője beszélt. Az „eljárási zaklatás” kevéssé közismert, ám annál gyakrabban használt eszköz a bántalmazó kezében. Egy, a monitorozók által megfigyelt tárgyaláson is kiderült, hogy a férfi rendszeresen kihívja a láthatás során a rendőröket, vagy feljelenti az anyát a láthatás meghiúsulása miatt, noha ennek semmi alapja – a bíró viszont mindkét felet figyelmezteti, hogy ha nem tudják úgy intézni az ügyeiket, hogy a gyerekek ne sérüljenek lelkileg, akkor ki fogják őket emelni a családból.

Az eljárási zaklatás egy igen hatékony formája a rágalmazási per indítása: hogyha az erőszak áldozata a nyilvánosság előtt beszámol az őt ért bántalmazásról, akkor azt kockáztatja, hogy a bántalmazó rágalmazás miatt büntetőeljárást indít vele szemben. Akkor is így van ez, ha az áldozat nyilatkozatában az elkövetőt és a körülményeket nem nevesíti, de a körülírásból a bántalmazó személye megállapítható. Ezek az eljárási vagy jogi zaklatás klasszikus formái, melyek lehetőséget adnak a bántalmazó számára, hogy az áldozat feletti hatalmát – immár hatósági közreműködéssel – továbbra is fenntartsa, adott esetben megerősítse.

Jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos bizonytalanságok

A jelentés szerint a bírák által a jegyzőkönyv számára összefoglalt vallomásokból sokszor kimaradnak fontos részek a tárgyaláson elhangzottakból. Halász Sári önkéntes koordinátor szerint a monitorozás során többször találkoztak azzal, hogy a bíró által diktált jegyzőkönyv nem is adta vissza hűen az elhangzottakat. „A bíró sem az alperes, sem a felperes nyilatkozatait nem mondta tényszerűen jegyzőkönyvbe, a jegyzőkönyvezés következetesen a felperes javára pontatlan volt.” – írja egy monitorozó. Halász megfigyelése szerint a bíró „jellemzően azt hagyta ki a jegyzőkönyvből, amit a férfi csinált (…) az összes olyan részt, ami arról szólt, hogy ijesztgette a gyerekeket, hogy zaklatta telefonon a nőt, ezek kimaradtak.” A jelentés készítői ezért kívánatosnak tartják a szó szerinti jegyzőkönyvezés törvényi előírását.

„A bírói szék középen kell, hogy maradjon”

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) részéről dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet csoportvezető bíró nyilatkozott, aki felidézte a pozitív változásokat, és kiemelte a bírák képzésének jelentőségét. A monitorozók jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos aggályaira reagálva kifejtette, hogy az eljárási rend nem írja elő a szó szerinti jegyzőkönyvezést, azt csak különleges esetekben alkalmazzák. A bírók polgári perekben betöltött szerepével kapcsolatban azt mondja, hogy mivel két egyenrangú félről van szó, „bármi is hangzik el ebben a tárgyalóteremben, a bírói szék középen kell, hogy maradjon.”

A monitorozók ezt a „középen állást” gyakran részvétlenségként, az együttérzés hiányaként értelmezik. Az tény, hogy a bírók ilyetén szerepfelfogása is eredményezheti azt, hogy a családon belüli erőszakkal érintett esetek jelentős részében a bántalmazás ténye meg sem jelenik a tárgyalóteremben; a polgári peres, például gyermekelhelyezési ügyekben hozott döntéseikben a bírók gyakran figyelmen kívül hagyják az erőszak tényét, mondván „ez nem tartozik ide”.

A PATENT jelentésében számos más példát is találunk az előítéletes, a bántalmazásra vak vagy afölött szemet hunyó bírói attitűdökre. Mindezzel együtt némi reményre ad okot az a néhány pozitív tapasztalat, amit a monitorozók megosztottak leírásaikban és a nekünk adott interjúkban. Ezek azt mutatják, hogy talán kezd beérni a bírók részére a családon belüli erőszakról tartott képzések eredménye.

A Bíróságok monitorozása párkapcsolati erőszakkal érintett esetek kezelésében c. kiadvány online verziója itt elérhető.

A résztvevőkkel készült interjú itt tekinthető meg.

Vitrai Barbara

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.